Az IMF-hitel maradékának korai visszafizetésével pozitív üzenetet akart küldeni a világnak a magyar gazdaság erejéről a Magyarországot kormányzó Fidesz, ám úgy tűnik a piacok másként látják a dolgot - kezdi az elmúlt napok fejleményeit elemző cikkét a kelet-közép-európai témákra specializálódott bne.eu hírportál. Selmeczi Gabriella kormányszóvivő szerint a lépés erősíti a Magyarország iránti bizalmat, és miután törlesztik a hitelt, nagyobb mozgástere lesz az országnak.

Az elemzők kétkedve fogadták, hogy a kormányt a világ érdekelné, a kommentárok arról szóltak, hogy a populista Orbán Viktor miniszterelnök a jövő tavaszi választások előtt belekezdett a kampányba. Ennek fontos eleme a válság miatt erős EU ellenes hangulat kihasználása. A Fidesz ennek jegyében a nemzetközi intézmények Magyarország elleni túlkapásai elleni szabadságharcot folytató pártként jelenhet meg.

Kapcsolódó

Az IMF kifizetése mellett nyilvánosság került a további rezsicsökkentésről szóló terv, amelynek eredményeként akár 30 százalékkal faraghatják le az energiatarifákat, továbbá megígérte a kormány, hogy forintkölcsönné alakítják a lakáscélú devizahiteleket. Mindez így együtt, úgy tűnik, elég volt ahhoz, hogy a forint gyengülő pályára kerüljön az euróval szemben.

Visszatérnek az unortodox módszerek

Annak ellenére, hogy Budapest kizárta a legextrémebb megoldásokat a devizahitelek ügyében, azaz a teljes állomány átváltását, és a költségek ráterhelését a bankokra, az ötlet visszatérést jelez a Fidesz ismert unortodox gazdaágpolitikájához, ami idegesíti a befektetőket - értékeli a helyzetet Timothy Ash, a Standard Bank régiós elemzője. Az elmúlt évben viszonylag stabilan tartotta a piacokat, hogy azt mondták: tárgyalást kezdenek egy újabb IMF-hitelről, ám most ennek ellenkezője történik - ez az, ami nyugtalanságot kelt.

A devizahitelügy július közepi bejelentése óta 17 százalékkal zuhant az OTP, a legnagyobb magyarországi bank részvényárfolyama, ami 200 milliárd forintot mosott el a pénzintézet piaci kapitalizációjából. Hozzájárult a folyamathoz a bank elnökének nagy részvényeladása is. Eközben a kötvényhozamok nőttek és a magyar deviza pedig átlépte a 300 forint/eurós árfolyamot.

Mi jár a fejükben?

Nem az IMF-hitel maradékának visszafizetése aggasztja a piacot - véli Ash, hanem az a kommentár, amivel a Fidesz képviselője érzékeltetni akarta a lépés hasznosságát: "nagyobb mozgásteret biztosít" a kormánynak. Ez az, ami beindítja a riadójelzést a külső megfigyelőknél, amelyek az elmúlt néhány év meglepetéseinek és unortodox intézkedéseinek tükrében nem sok jóra számítanak. Úgy tűnik, az elemzők értékelését támasztják alá Varga Mihály legfrissebb nyilatkozatai, amelyek arra utalnak, hogy a kormány nem óhajt részt vállalni a devizahitelek egy részének átváltásában.

Az elemzőnek nem a szokatlan megoldásokkal van baja, amelyek jók lehetnek a válság idején, hanem a meglepetésekkel. A magyar vezetés túl gyakran állt elő félig átgondolt megoldásokkal. Ebbe a sorba illeszkedhet a 2,2 milliárdos IMF-tartozás törlesztése. A kormány június végén 4,76 milliárd dollárt tartott saját devizaszámláján (az MNB-nél), a kereskedelmi bankok további 2,8 milliárdot ugyanott, illetve saját trezorjaikban. Az IMF-nek átutalandó összeg így elviszi ennek harmadát.

Más kezével verik a csalánt

Ez arra utal, hogy a kormány kész kemény készpénzfizetésre szorítani az országot a kormánypárt választási kampányának erősítése érdekében. Kétéves távolmaradás után az államadósság-kezelő központ 3,25 milliárd értékben bocsátott ki tízéves kötvényeket februárban, ám az IMF-törlesztés miatt közelebb kerülnek az újabb hitelfelvételi akciók. Bár a magyar hozamok jól ellenálltak az elmúlt időszakban annak, hogy jelentős tőke visszavonult a feltörekvő piacokról, még mindig elég magasak. Jóval magasabbak a nemzetközi hitelező intézményektől, köztük az IMF-től szerezhető hitelek költségénél.