BUX
38616

Hasad az ország - furcsa lépésre szánta el magát a kormány

Magyarország jó irányba megy - mondta Balog Zoltán miniszter az Emmi által szervezett szegénységellenes konferencián, ahol meglehetősen pozitív kép rajzolódott ki a magyarországi helyzetről, amit Ferge Zsuzsa szociológus előadása már árnyalt. A szokatlanul kiegyensúlyozottnak ható konferenciáján a kormányzati felszólalók a párbeszéd szükségességét is hangsúlyozták.

Szabó Zsuzsanna, 2015. február 10. kedd, 19:13

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetője szerint jó irányban halad Magyarország, 2010-ben megkezdett kormányzati munka eredményeként 2013-ban többen tudtak kitörni a szegénységgel veszélyeztetettek köréből, amit az mutat, hogy negyedmillióval csökkent a szegénységgel veszélyeztetettek száma Magyarországon.

Értelmetlen arról vitatkozni, hogy Magyarországon csökken vagy nő a szegénység, szerinte tényekről kell vitatkozni. Balog idézte a KSH adatait: szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával érintettek aránya a 2011-es 32,4 százalékról 2013-ban 31,1 százalékra mérséklődött, ezen belül a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 25,7 százalékról 23,9 százalékra csökkent, valamint azt, hogy a fizetési hátralékkal rendelkezők száma 130 ezerrel kevesebb, ez az arány 2011-es 26,4 százalékról mára 24,9 százalékra csökkent, azok száma pedig, akiknek nem volt megfelelő fűtés a lakásban 2013-ra 11,2 százalékra mérséklődött.

Kiemelte, hogy 2013-ban átlagosan 4,3 százalékkal nőtt a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme, a családi adókedvezményeket is figyelembe véve pedig közel 4 százalékos volt a reálbér-növekedés.

Szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetettek aránya a visegrádi országokban, 2005-2013 (százalék) Forrás: EU-SILC adatok, Társadalmi riport 2014

Balog szerint a szegénység elleni küzdelem legfontosabb eszköze a szociálpolitika, a foglalkoztatás- és a gazdaságpolitika, rámutatott: 2010-hez képest Magyarországon ma kevesebben élnek segélyből, a  több munkából az embereknek több jövedelme származik. (Azt viszont még a sajtótájékoztató előtt kiosztott háttéranyag sem teszi hozzá, hogy a teremtett munkahelyek nagy része a közmunkaprogramok révén jött létre. A Defacto blog szerint a munkanélküliség-csökkenés 59 százalékának felel meg a közfoglalkoztatás növekedése - a szerk.)

Balog úgy véli, az új kormány megállította a válságot követően a zuhanást, és az elmúlt három év viszonylatában Magyarországon megállt a gyerekszegénység növekedése. A sajtótájékoztatón az Emmi által kiosztott háttéranyag az Eurostat adatait idézve megjegyzi, hogy 23 százalék körül mozog a jövedelmi szegénységben élő gyermekek aránya, ami 400 ezer gyereket jelent. (Ezt később a Ferge Zsuzsa által bemutatott számok kissé másképp láttatták.)

Az Emmi-háttéranyag azt is megemlíti a KSH-ra hivatkozva, hogy Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százaléka, azaz 3,44 millió ember érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója. Ez a 2013-as adat 241 ezer fővel - 2,4 százalékkal - kevesebb, mint a 2012-es.

Jó vita is lehetne

Balog szerint a szegénységről folytatott vita Magyarországon jó vita is lehetne, ha ez arról szólna, hogy mit kell tenni a szegénység visszaszorításában, és nem arról, hogy ki a felelős és - szerinte sokszor kozmetikázott adatokkal - az egymásra mutogatás folyna. Szerinte mindenki felelős. A miniszter egy új típusú párbeszédet ajánlott, hogy a tényeket vitassák meg és ne csak a számokról, hanem arról is beszéljenek, hogy mit kellene tenni. Ehhez azt is tudomásul kell venni, hogy a választóktól ez a kormány kapott felhatalmazást az ország irányítására - hangsúlyozta Balog, aki azt is hozzátette:  szerinte az ebben végzett munkában van folytonosság, nemcsak az előző Orbán-kormánnyal, hanem az azt megelőző kormánnyal is. De azt is kiemelte, hogy mindenki saját magáért felelős - idézte az Alaptörvényben foglaltakat.

Ferge Zsuzsa szociológus az Emmi konferenciáján, fideszes politikusok gyűrűjében. Ennél több párbeszéd is lesz?Forrás: MTI

Meddig lehet a szivárványt nézni?

Ferge Zsuzsa szociológus több ponton szembe szállt a Balog által elmondottakkal. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a szegénységről már rengeteg tanulmány, jelentés készült több fórumon (Tárki, OECD, Eurostat, stb.), amelyeket a kormány biztosan ismer, azt viszont nem érti, miért csak a pozitívumokat emelik ki, miközben a fontosabb, mélyebb valóságról mintha nem akarnának tudomást venni. Az emberek biztosan szívesen gyönyörködnek a szivárványban, de meddig lehet azt nézni anélkül, hogy a valóságról is tudomást vegyünk? - tette fel a kérdést a szociológus.

Előadása elején arra is rámutatott, hogy 2010 óta nem volt olyan találkozó, ahol hivatalosan szembesíthették volna a támogató és kormánykritikus szakemberek a nézeteiket - ilyen megosztottság szakmában az elmúlt 60 évben nem volt. Most mintha ezek a problémák elsimultak volna. Üdvözölte Balog azon kijelentését, hogy párbeszédet szeretnének, szerinte ennél nincs jobb, de nagyon nagy kérdés, ebből milyen fajta eredmények jönnek ki, meg tudják-e egymást győzni. Nagyon nehéz lesz akkor eredményt elérni, ha csak a felszínt és nem a mélyet nézzük - hangsúlyozta.

Javult-e a szegénység?

A vita ott kezdődik, hogy javult-e a szegénység - folytatta a szociológus, aki szerint bizonyára vannak itt-ott javulások, de sok helyen komoly problémák vannak. A magyar adatok nem beszélnek a gyerekekről és a hosszú távú trendekről. Utóbbiról kiderül, hogy Magyarország 2008-ban volt az egyetlen olyan ország, amelyik semmit sem tett azért, hogy a válság veszteseiért (a legkiszolgáltatottabb rétegekért) bármit tegyen.

Ferge Zsuzsa előadásában rámutatott az EU gyermekszegénységre használt adatát idézve, hogy a válság után a szegénység 2006-2007-ig alig változott, 2011-2013-ban viszont, főleg a gyerekeknél, igen jelentős mértékben nőtt a szegénység. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Balognak abban igaza van, hogy vannak esetek, ahol ez nem így van, de azok egyedi esetek.

Ferge elismerte, hogy javult a helyzet 2012-2013 között, de az is igaz, hogy ez a réteg még így is kevesebbet kap, mint a gazdagok. Az egyetlen említett évben látott javulás a 100 ezerrel több közmunkás miatt lehetett, akik néhány 10 ezer forinttal többet vihettek haza, és így javult a jövedelmi helyzet, de még így sem érte el a két évvel azelőtti szintet - jegyezte meg.

Hasad az ország

Ferge Balog előadását árnyalva szintén néhány adattal válaszolt a miniszter által felvázolt rózsaszín képre: a KSH 2012-es adatait idézve rámutatott, hogy a legszegényebb 2 millióból 700 ezer (!) szegény gyermek volt, azaz a szegények 35 százalékát tették ki gyerekek, ezek között 620 ezer gyerek otthona beázik vagy penészes. A 17 év alatti gyerekek 40 százaléka az alsó jövedelmi ötödben van, ezen belül a 6 éven aluliak helyzete a legrosszabb - azaz minél kisebb egy gyerek, annál rosszabb a helyzete - mondta Ferge. Továbbá azt is hozzátette, hogy az is látszik az adatokból, a gyerekszegénység "falura megy" - a falusi össznépesség 33 százaléka, a 6 éven aluliak 51 százaléka él falvakban. Mindezek arra mutatnak, hogy hasad az ország, azaz akinek rossz, annak sokkal rosszabb, akinek jó, annak sokkal jobb lesz.

A szociológus szerint az sem igazán azt mutatja, hogy minden rendben lenne, hogy az egészséges egyenlőtlenség a korábbinál gyorsabban nő, a 18 és a 6 éven aluliak helyzete pedig tovább romlik. Ez Ferge szerint azt is jelenti, hogy a szegénység egyelőre megállíthatatlanul nő és annak az öröklődését sem sikerül megállítani.

Mindenki saját magárét felelős?

Az önfelelősség kérdésénél nincs nehezebb - utalt Ferge Balog azon mondatára, miszerint mindenki saját magáért felelős: nagyon nehéz helyzetekből nem lehet egyedül kijönni, valami kell (pedagógus, közösség, iskola). A kormány által jelenleg láttatott oktatási rendszer átalakítása szerinte a szegénységből kikerülés esélyeit rontja - erre rengeteg tanulmány van. Ferge ugyanakkor úgy vélte, hogy a magyar költségvetésben a jövedelemelosztás perverz, jobban kellene arra figyelni, hogy mire van szükség, és kik a haszonélvezői az intézkedéseknek - utalt arra, hogy ne a gazdagokat támogassák intézkedésekkel (rezsicsökkentés, családtámogatás stb.), ezek hatása ugyanis az, hogy szélesedik a szakadék a gazdagok és szegények között, a középrétegek pedig inkább lecsúsznak.

A szegénység csökkentésének kulcsa

A konferencián Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy milyen összefüggés van a foglalkoztatás növekedése és a szegénység csökkenése között. A szakember rámutatott, van összefüggés a foglalkoztatás között, például az látszik több uniós ország grafikonján, hogy a válság hatására a foglalkoztatási és szegénységi ráták ábrája valamelyest egymással ellentétesen mozog, de ezek mozgása jelentősen függ az adott országok szociálpolitikájától. Tehát a foglalkoztatás fontos, de nem egyedüli megoldás a szegénység csökkentésére. Felmérések azt is mutatják, hogy a foglalkoztatás változása hatással van a szegénységi rátákra: 10 százalékpontos változás a foglalkoztatásban körülbelül 2,5-3 százalékpontos változást eredményez a szegénységben.

Tóth István György Magyarországra vonatkozóan annyit jegyzett meg: a Tárki szerint a mélyszegénység csökkentésének módja az, ha segítik a szegényeket abban, hogy eredményesen tudjanak versenybe szállni a kevésbé szegényekkel az állásokért. Vagyis általánosságban szólva elmondta: nagyon fontos, hogy csökkenjen az iskolarendszer szelektivitása, javítani kell az iskolai rendszerben az egyenlőtlenségen és csökkenteni kell a hátrányok átöröklődését. A foglalkoztatottságbővülésre ott van szükség, ahol ez a legnehezebb, vagyis az alacsony végzettségűek és az inaktívak között. Nagyon fontos, hogy az igénybe vevők és az intézmények folyamatosan együttműködjenek, legyenek helyi programok a szegénység megelőzésére, legyen megelőző a szociálpolitika, továbbá fontos az, hogy a tényekre nyitott legyen a szociálpolitika.