Háromezer-milliárd forint uniós támogatás elköltéséről kellene dönteni 2013 decemberéig - idézi Szebeni Dávid, a Corvinus egyetem tanárának kutatását az Index. Magyarország nagyjából 7800 milliárd forintot oszthat el ebben az EU-s költségvetési ciklusban, ám eddig csak 2500 milliárdot sikerült eddig elkölteni. Amire nem tudnak szerződést kötni 2013 év végéig, az a pénz elvész. Szebeni Dávid napokban megjelenő kutatása szerint összesen a rendelkezésre álló pénz 63,27 százalékáról született már döntés, a maradék lekötése a hátralévő alig több mint egy év alatt hatalmas kihívásnak tűnik.

A legnagyobb falat a teljes EU-s kereten belül a KÖZOP, vagyis a Közlekedési Operatív Program, a teljes keret 24,5 százaléka tartozik ide. Itt 67,2 százalék a leszerződés aránya. Viszont éppen a nagy keretösszeg miatt nehéz lesz a maradékot teljesen elkölteni. Főleg, hogy a tényleges kifizetések még csak 34,4 százaléknál állnak.

Szőrözik a bürokrácia

A KÖZOP és a KEOP (utóbbihoz tartoznak például komoly csatornázási projektek) nagy infrastrukturális beruházásai Szebeni szerint azért is kockázatosak, mert sok állami intézményen mennek keresztül, és ez lelassítja a beruházásokat. Ahol például egy útépítés vagy csatornázás nyomvonalán van akár csak egy 5 négyzetméteres földdarab, ami nem a pályázó önkormányzat tulajdona, ott két évre is megakadhat a beruházás, mire minden papír elkészül az engedélyekhez.

Ezért hiába átlagon felüli a KEOP-os szerződések aránya (a teljes keret 74,91 százalékát papíron már elköltötték), a ténylegesen kifizetett összeg aránya messze itt a legalacsonyabb (15,92 százalék). Ez hatalmas csúszásokra utal.

Politikai mészárlás

A KEOP-nál és a KÖZOP-nál is jellemző, hogy nagy értékű projektekről van szó, ami azt jelenti, hogy a megrendelésekért politikai harc is folyik. Az Index információi szerint a fejlesztési tárcától közelmúltban távozott államtitkároknak éppen az lett a veszte, hogy felőrölte őket a politikaközeli cégek nyomása. A viták és az állandó átszervezések lassították a pályázatokat.

Nagy bajba keverte az egyes pályázatoknál a TÁMOP-ot (Társadalmi Megújulás Operatív Program) a kormányváltás utáni átszervezések sorozata. A KÖZOP és a KEOP után ez a harmadik legnagyobb keretű operatív program (1100 milliárd forint van benne). Itt alig néhány millió forintos képzésekre, oktatási programokra is lehet pályázni.

Ennél a programnál a legkisebb a leszerződött összeg aránya: papíron még a pénz fele sem ment el (49,51 százalék). A TÁMOP legnagyobb szeletei az egyetemi kutatásokat finanszírozó programok, ám ezek jelentős része a felsőoktatás életben tartására, a tanszékek napi működésének finanszírozására ment el.

Átszervezünk, tehát vagyunk

A pályázók a TÁMOP-os kiírások esetében találkoztak a legtöbbször óriási csúszásokkal, és azzal a jelenséggel, hogy a kormány ügyintézői képtelenek tartani a szigorú határidőket. Az elsősorban gyerekekre és szegényekre költhető TÁMOP-ból ragadhat be a legtöbb pénz. A 2010-es kormányváltás után feltűnően lelassultak a pályáztatások, mert többször is teljesen átvariálták a rendszert.

A hazai vállalkozások segítését szolgáló GOP-ra az összes EU-s pénz 11,62 százaléka mehet el. Mivel a hazai vállalkozások tőkehiánytól szenvednek és alig lehet piaci alapon hitelhez jutni, a GOP különösen fontossá vált. Ehhez képest a TÁMOP után itt a legrosszabb az eddig leszerződött rész aránya: a bent lévő pénz 52,02 százalékára sikerült eddig gazdát találni, míg a keret 27,79 százaléka került a vállalkozókhoz.

Az egyik nagy probléma a kötelező önrész aránya. Sokan nem pályáznak, mert képtelenek ezt belerakni. Szintén gondot okoz, hogy sok esetben a pályázati pénzek egy jelentős részéhez csak utófinanszírozásban juthatnak hozzá a vállalkozások.

Magukfelé hajlik a kezük

Ahol pedig pedig nagy a támogatási arány, és előre is hozzá lehet jutni a pénzhez, ott az úgynevezett pénzügyi közvetítők teszik problémássá a rendszert. E közvetítők jó része - ahogy arról augusztusban a Figyelő beszámolt - Fideszhez közeli vállalkozók kezében vannak, és az Index információi szerint rendre visszaélnek helyzetükkel. E cégek kapták ugyanis meg a lehetőséget, hogy a mikrovállalkozásoknak szánt pályázatokat elosszák, és a kedvezményes hiteleket folyósítsák a győzteseknek.

Csakhogy menet közben a saját kockázatuk csökkentése érdekében, illetve azért, hogy megfelelő profitot érjenek el, nagyon szigorú feltételeket állítanak a pályázók elé. Ráadásul a kedvezményes, alacsony kamatokat is megemelik, amikor átfolyik rajtuk a pénz.