Az idén 100 milliárdos, jövőre pedig akár több százmilliárdos kiigazításra lehet szükség ahhoz, hogy a kormány tartani tudja a konvergenciaprogramban vállalt hiánycélokat - mondta az MTI kérdésére Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője.

A távirati iroda azután kérdezte a szakértőt, hogy a Magyar Közlönyben megjelent: több olyan intézkedésről is határozott a kormány, amelyek az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükségesek.

Kapcsolódó

A 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről címet viselő kormányhatározat szerint az illetékes minisztereknek javaslatot kell tenniük

  • a gyógyszertámogatások csökkentésére és további megtakarítási intézkedésekre,
  • a BKV költségvetési támogatásának ideihez viszonyított 2013-as csökkentésére,
  • az elektronikus útdíjfizetési rendszer legkésőbb 2013 július 1-jétől történő bevezetésére (Miután a Széll Kálmán Tervben szereplő 2013 január 1-jei határidőt korábban feladták, hiszen a kidolgozásra és bevezetésre legalább másfél év kell, az új terminus tartása is kérdéses lehet. A szerk.)
  • a 2012. évi fejezeti kezelésû elõirányzatok és az egyéb központi kiadások csökkentésére.

A kormány továbbá az irányítása alá tartozó fejezeteknél beszerzési tilalmat rendel el az intézményi beruházás keretében történõ bútor, személygépjármû, informatikai eszköz és telefon beszerzése vonatkozásában.

Kondrát Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén a túlzott deficit eljárás miatt kiigazításra nem lenne szükség, hiszen a 3 százalékos küszöbérték alatti hiánycél teljesülhet, az EU szerint is. A konvergenciaprogramban azonban a kormány azt vállalta, hogy a hiány az idén GDP-arányosan 2,5 százalékra, jövőre pedig 2,2 százalékra csökken, ehhez pedig már kell a megtakarítás. Az elemző szerint 100 milliárdos évközbeni kiigazítást "össze lehet szedni", ennek hatása azonban nem mindig tartós.

Cséfalvay Zoltán is foglalkozott a deficit mértékével kedden. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára Brüsszelben az EU-tagországok versenyképességi minisztereinek találkozóját követően kifejtette véleményét, miszerint a gyakorlatban nem kerül sor arra, hogy Magyarország a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi uniós prognózisok szerint jövőre a magyar államháztartási hiány a GDP 3,25 százaléka lesz, Magyarország szerint viszont tartható a 3 százalék, a különbség mintegy 70 milliárd forint.