Magyarország a következő Ukrajna? Ez az ország megérett arra, hogy az Oroszország és Európa közti konfliktus új frontvonalává váljon - ezzel a felütéssel indítja a hét végi tüntetésekről beszámoló cikkét az International Business Times (IBT), az USA negyedik legolvasottabb internetes üzleti portálja. A tudósítás szerint a korrupció és az egyre inkább oroszbarát kormányzat elleni mozgalom bontakozott ki Magyarországon.

Magyarország stabilabb, mint Ukrajna, amelyben politikai szekták harca dúl hónapok óta, továbbá kevésbé látszik valószínűnek, hogy a belpolitikai küzdelem erőszakossá válik, ám az erősödő kormányellenes demonstrációk a Nyugat és Kelet harcának újabb csataterévé tehetik az országot. A hét végi budapesti tüntetés jelszavai, mindenekelőtt az Európa, Európa! hátborzongatóan hasonlítanak arra, mellyel a kijevi demonstrálók tiltakoztak Viktor Janukovics volt államfő politikája ellen.

Hasonlóságok, különbségek

A Janukovics-adminisztráció tavaly decemberben 15 milliárd dolláros hitelszerződést kötött az orosz kormánnyal, nem sokkal azt követően, hogy elállt az EU-ukrán társulási szerződés aláírásától. Ezzel mozgósította maga ellen az ukrán társadalom Európa-barát részét, tüntetések kezdődtek Kijevben, amelyeket a tél végén erőszakkal próbált leverni a hatalom.

Az államfő megbukott, Nyugat-barát ideiglenes kormány alakult, de Ukrajna végletesen megosztott maradt a Nyugat és Oroszország között. Ez nyitott utat a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása és délkelet-ukrajnai polgárháború előtt, amelyben az oroszbarát szeparatisták igyekeznek leszakítani egy részt Ukrajnából - emlékeztet az elmúlt egy év fejleményeire az IBT.

Magyarország fizikailag jóval távolabb van Oroszországtól, mint Ukrajna, de egy 2010-es felmérés szerint a magyarok 72 százaléka úgy vélte, hogy rosszabbul él, mint a Kádár-rendszerben, amelyben az ország a szovjet blokk részeként szorosan kapcsolódott Oroszországhoz. A megkérdezettek 94 százaléka szerint a gazdaság rossz helyzetben volt akkoriban és csak 46 százalékuk tartotta jónak az áttérést a piacgazdaságra 1989 után. Majdnem akkora arányuk, 42 százalékuk nosztalgiát táplált az állami irányítás alatt álló gazdaság iránt. A válaszadók 71 százaléka szerint az európai integráció gyengítette Magyarországot.

Lépésről lépésre

Akárcsak Janukovics, korábban Orbán sem mélyítette országa kapcsolatait Moszkvával. Ami azt illeti az antikommunista politikus Európa felé akart mozdulni, ám később Oroszországnál keresett gazdasági lehetőségeket és politikai inspirációt. Magyarország tagja az Európai Uniónak, de nem vezette be az eurót, ezért viszonylag távol van az uniós közösség magvát jelentő eurózónától.

Az IBT kiemeli azt a két üzletet, a paksi atomerőmű bővítéséről között 10 milliárd eurós orosz-magyar megállapodást és a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítése előtt utat nyitó döntéseket, amelyek az energetika terén kiszolgáltatják Magyarországot az oroszoknak. Az utóbbi például azt jelenti, hogy a Gazprom gyakorlatilag a ország monopolhelyzetben lévő gázszolgáltatójává válik. A kormány azzal védi aktív bekapcsolódását a Déli Áramlat projektbe, hogy az Ukrajnát elkerülő szállítási útvonal biztonságosabbá teszi Magyarország gázellátását.

A paksi bővítéssel kapcsolatban Orbán bírálói nemcsak az erőmű orosz szállítójától való függőséget vetik a kormányfő szemére, hanem azt is, hogy a projekt finanszírozására Oroszországtól felvett megahitel növeli az amúgy is magas magyar államadósságot. Ez a kifogás az IBT szerint lényegében ugyanaz, amit az ukrán Európa-pártiak Janukovics 15 milliárd dolláros orosz hitelével szemben megfogalmaztak.

Meghátrált

Az Orbán-kormány tagjai az elmúlt hetekben nyilatkozataikban nagyobb rész bírálták az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat, mondván: ezek az egész világgazdaságra káros hatással lesznek. A kormányfő például arról beszélt, hogy azokkal lábon lőtte magát az EU. Az Európából és az USA-ból érkező bírálatok hatására azonban meghátrált, és hangot váltott.

A magyar kormány azonban nem először kap erős kritikát az EU-tól és az Egyesült Államoktól - emlékeztet az IBT az orbáni rendszert ért korábbi bírálatokra. Mindez a hat magyar állami tisztviselő amerikai vízumtilalmában csúcsosodott ki: az Egyesült Államok immáron nyíltan korrupcióval és a demokrácia gyengítésével vádolja az orbáni vezetést.

Az ellenszél azonban nem tartotta vissza Orbánt attól, hogy kifejezze az orosz, a török és a kínai politikai és gazdasági rendszer iránti csodálatát, amikor Tusnádfürdőn a nyáron arról beszélt, hogy ezek az államok nem liberális demokráciák, talán nem is demokráciák, de sikeresek. Ezentúl még arról is értekezett, hogy szakítani kellene az európai dogmákkal. Ezzel együtt nem feledhető, hogy a miniszterelnök és pártja igen népszerű, az idei parlamenti választáson is kétharmados többséget szerzett.

Hasonlóan a többi posztszovjet országhoz, Magyarország is a Nyugat és a Kelet határán fekszik. Miután mindkét oldalról húznák maguk felé, a két világ feszültségeinek egyik töréspontjává válhat - vélik az IBT szerzői.