BUX
40131

Hiába volt a tiltakozás, átment az aggályos módosítás

A parlament kedden kivételes eljárásban módosította a jegybanktörvényt, amelynek kapcsán többen felhívták a figyelmet, hogy az Alaptörvénybe ütközik. Emellett korlátozták Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását, illetve a parlament döntése nyomán a cégek és a civil szervezetek haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához, valamint adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói.

MTI, Napi.hu, 2016. március 1. kedd, 13:34

Hiába mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében, hogy az MNB által alapított alapítvány közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik, hiába figyelmeztetett a Transparency International Magyarország, hogy a törvénymódosítás az Alaptörvénybe ütközik és hiába adott ki állásfoglalást Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője a hétfőn benyújtott fideszes törvénymódosítás kapcsán, hogy az alkotmányossági aggályokat vet fel, szembemegy a bírósági és hatósági gyakorlattal, a parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az intézmény vezetőinek fizetése megduplázódik. Az Országgyűlés a fideszes Bánki Erik javaslatára 118 igen szavazattal, 58 nem ellenében módosította a jegybanktörvényt.

Az elfogadott törvénymódosítás az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdek vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog élvez-e elsőbbséget. Az indoklás szerint ezt azért kellett lehetővé tenni, mert az MNB bármely működése közben keletkezett adatok egy részének megismerésekor fennállhat a központi pénzügyi, vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye. Az adatkezelő ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely időben differenciálható - fogalmaztak az előterjesztők, hozzátéve, a megismerés korlátozására előírható időtartam felső határa tíz év.

A parlament az indítványt megfogalmazók javaslatára így nem megismerhetővé tette az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által kezelt olyan típusú adatait, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak. Ezen adatok megismerése ugyanis aránytalan sérelmet okozna az érintett gazdasági társaságnak üzleti tevékenysége szempontjából - írta a javaslat benyújtója.

Bánki Erik hétfőn a javaslatában szereplő adatok megismerésének korlátozását azzal indokolta, hogy amennyiben a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci műveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése pedig előnyt jelentene a pénzpiacon működő más cégekre. A parlament törvényalkotási bizottságának egyik elfogadott javaslatára az üzleti titok körébe tartozó adatok megismerésének korlátozása kiterjed a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által közvetlenül, vagy közvetve irányított vállalkozásokra is.

A fideszes politikus a jegybank alapítványaival kapcsolatban kiemelte, azok működését a kezdetektől a kuratórium, vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli. Így az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét - áll az indoklásban, amelyben a fideszes politikus kifejtette, ez annak ellenére is így van, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal, hiszen az kikerült az alapító vagyonából és annak felügyelete alól, és egy újonnan létrejövő jogi személy tulajdonába került. Az Országgyűlés erre hivatkozva úgy döntött, az MNB által létrehozott alapítványok adatainak nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény helyett elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat kell alkalmazni.

Fömötör Barna, az MNB főigazgatója a testület ülésén kifejtette, a jegybank esetében a nemzeti, állami vagyon gazdálkodására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A központi bank nem fogadhat el utasítást sem az államtól, sem az uniótól, így más jogi helyzetben és gazdálkodással működik, mint az egyéb állami szervezetek. (A jegybanktörvény módosításával kapcsolatban viszont az MNB-nek van konzultációs kötelezettsége az Európai Központi Bankkal - a szerk.)

Örülhet Matolcsy - emelkedik a fizetése

A Ház döntése alapján az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. Az indoklás szerint ezzel a díjazás mértéke közeledik a piaci vezetői bérekhez és megfeleltethető az állami pénzügyi cégek vezető állású munkavállalóinak meghatározott javadalmazási keretnek.

Az eddig hatályos törvény szerint az elnöki bér a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetének tízszerese lehetett. (A bruttó átlagkereset tavaly 250 ezer forint körül volt.)

Az előterjesztő ezzel összefüggésben megjegyezte, az MNB élére 2013-ban került új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évről évre nyereségesen gazdálkodott, holott például 2013-ra a Simor András-féle korábbi jegybanki vezetés még több mint 200 milliárd forint veszteséget tervezett.

Korlátozták a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását

Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását. A Fidesz alelnökének eredeti előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál. A kormánypárti politikus közölte, változtatási indítványát Péterfalvi Attila is a jogszabályokkal összhangban lévőnek tartja.

Az elfogadott előterjesztés úgy fogalmaz, az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívül nem ismerhetők meg azok az információk, amelyek "más által történő megismerése az egyetemes postai szolgáltató, vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül, vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene". A döntés alapján akkor tekinthető különösen aránytalannak a sérelem, ha az adat nyilvánosságra hozatala miatt a posta, illetve a fent említett cégek versenytársai indokolatlan előnyhöz jutnának.

A törvényváltoztatással összefüggésben Bartal Tamás, a Miniszterelnökség szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkára korábban megfontolásra érdemesnek nevezte Péterfalvi Attila javaslatát arról, hogy készüljön törvényjavaslat, amely keretjelleggel szabályozza az üzleti titkok kiadásának lehetőségét az állami cégeknél, ott ahol azok piaci tevékenységet folytatnak. A közlejövőben az Igazságügyi Minisztérium és az adatvédelmi hatóság bevonásával egyeztetés indul a témában, a döntést a kormány hozza meg - tette hozzá a helyettes államtitkár.

A cégek és a civil szervezetek is haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket. A képviselők a Fidesz kezdeményezésére 175 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el a Ptk. hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítást.

Az előterjesztők egyike, Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint a kft.-knek azért kellett haladékot adni, mert számos jelzést kaptak arról, hogy a társaságok nem tudnak időben eleget tenni a Ptk. előírásainak.

A Ház döntésével egyértelművé tette azt is, hogy a korlátolt felelősségű társaságokat terhelő kötelező tőkeemelés után járó magas, 40 ezer forintos illetéket akkor sem kell megfizetni, ha a cég egyéb adatváltozást is bejelent, és ezen esetek többségében is az általános változásbejegyzési illetékmérték, vagyis 15 ezer forintot kell fizetni.

A Fidesz alelnöke korábban azt is elmondta, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) február 19-i tájékoztatása szerint a 81 ezer magyarországi civil szervezetből 53 ezer, vagyis az érintettek 65 százaléka nem hajtotta még végre az előírt változtatásokat. Hangsúlyozta, a változtatás nélkül ezen civil szervezetek működése jogellenessé vált volna.

Adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói

Az Országgyűlés kedden lehetővé tette, hogy társasági adókedvezményt (tao) kaphassanak azok a cégek, amelyek idén és jövőre összesen legfeljebb 19 milliárd forinttal támogatják a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot. A képviselők Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvények ezt tartalmazó módosítását.

Az új szabályozás szerint a támogatók a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közös tulajdonában lévő nonprofit zrt. igazolása alapján vehetik igénybe az adókedvezményt, amelynek mértékét és felhasználási módját az előadóművészeti szervezetek, filmalkotások és látvány-csapatsportok támogatásánál már alkalmazott tao-törvény szabályozza. Ez alapján a javaslat rögzíti, hogy a támogatás 25 százaléka elismert költség, és nem növeli az adóalapot.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kezdeményezésére az elfogadott szöveg kimondja, hogy az olimpiai pályázat lebonyolítójának szánt támogatásoknál nem kell alkalmazni a költségvetési támogatásokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

A képviselők kikötötték továbbá, hogy a támogatást csak a köztartozással nem rendelkező cégek vehetik igénybe, a pályázatot lebonyolító társaságnak pedig a 2017 végéig egy éven belül be kell fizetnie a költségvetésnek a fel nem használt támogatást.