Hibák sorát tárta fel az ÁSZ a kórházakban

Mind a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, mind az irányítószervi feladatok ellátásában és a kontrollingban hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most lezárult vizsgálata a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórházban és a miskolci központtal működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban - derül ki az ÁSZ honlapján publikált jelentésből.
Napi.hu, 2016. április 26. kedd, 14:11

Az összegzés szerint a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek. Lényeges, hogy a gazdálkodást felkészült pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák, míg a tapasztalatok azt mutatják, sok esetben az adott intézmény feladatellátásában érintett, csak az alap szaktudással bíró személyekre bízzák ezt a feladatot - emeli ki az ÁSZ jelentése.

A kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza Kecskeméten, Kalocsán és Kiskunfélegyházán működtet fekvőbeteg ellátást. 2014-ben több mint 80 ezer fekvőbeteget láttak el, a rendelőintézetekben az éves betegforgalom meghaladta a 2 millió főt. A kórház szervezeti felépítése 2013. február 1-jén változott, a Kalocsai Szent Kereszt Kórház, valamint a Kiskunfélegyházi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ integrációjával.

A miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolcon, Mezőkövesden és Szikszón működtet fekvőbeteg ellátást. 2014-ben közel 70 ezer fekvőbeteget láttak el, a rendelőintézetekben az éves betegforgalom meghaladta az 1 millió főt. Szervezeti felépítése három alkalommal változott, 2011. május 1-jével a kórházba olvadt a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház, a miskolci Szent Ferenc Rehabilitációs Kórház, a mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központ, valamint az izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon. A Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon 2012. november 1-jével, a Szent Ferenc Rehabilitációs Kórház 2013. november 1-jével kivált a kórházból.

Az irányító szervi hatásköröket 2011. december 31-ig mindkét intézményben a megyei közgyűlés, 2012. május 13-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd 2012. május 14-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolta. Egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át, amit 2015. március 1-jétől Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) hívnak.

Ugyanazokat a hibákat találták mindkét kórházban

Az ÁSZ mindkét kórháznál megállapítja, hogy az irányítószervi feladatok gyakorlása 2012-2014 között részben felelt meg a jogszabályoknak, ugyanis az alapító okirat módosításához az erőforrásminiszter 2014-ben nem kérte meg az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértését, a kórház SZMSZ-e nem tartalmazta az alapító okirat keltét, számát és az alapítás időpontját. A közgyűlés és a GYEMSZI a hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket nem érvényesítette, nem kérte számon és nem ellenőrizte.

Hiányosságokat állapítottak meg mindkét intézmény belső kontrollrendszerében. Nem készült intézményi szintű kockázatelemzés, nem tették közzé a gazdálkodási adatokat. A belső ellenőrzési kézikönyv jogszabályban előírt kétévenkénti felülvizsgálatára és módosítására nem került sor, a jóváhagyott éves ellenőrzési tervekben foglalt ellenőrzések végrehajtásáról 2012-2013-ban nem teljes körűen gondoskodtak. A gazdálkodási jogkörök kialakítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, de a költségvetési gazdálkodásban a kulcskontrollok működése során hiányosságok voltak.

Nincs folyamatos fizetőképesség

Egyik kórházban sem volt biztosított a folyamatos fizetőképesség, a pénzügyi egyensúly a kórházak takarékossági intézkedések és az esetenként kapott pótlólagos támogatás révén volt fenntartható. Mindkét kórházban jelentősen nőtt a lejárt tartozások nagysága. A bevételi előirányzatok nem teljesültek, szabálytalanságok voltak a kiadási előirányzatok felhasználása során a gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál.

Sérült a közbeszerzési szabályok betartása, több esetben elmaradt a közbeszerzési eljárás, a vagyonkezelési szerződés tartalma részben volt megfelelő. A vagyonelemek hasznosítása során 2012-2014 között az átláthatóság jogszabályi követelményének érvényesüléséről nem győződtek meg.

30 napon belül intézkedési tervet kell készíteni

Az Állami Számvevőszék mindkét intézmény esetében tett javaslatokat az emberi erőforrások miniszterének és az ÁEEK főigazgatójának, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójának 22, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatójának pedig 21 javaslatot fogalmaztak meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

HOZZÁSZÓLÁSOK