Az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy ma nem emelte tovább az alapkamatot - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere. A szakember szerint az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be.

Úgy tűnik a magyar kormány belátta, hogy mindenképp szüksége van az IMF megállapodásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket, és a globális gazdaság és az eurózóna helyzetének megítélése is jelentősen változott az elmúlt hónap során. Az egyre jobb amerikai makrogazdasági adatok miatt csökkentek az általános recessziós félelmek, az eurózónában pedig az Európai Központi Bank (ECB) három éves korlátlan likviditást nyújtó új eszköze jelentett nagy segítséget az európai bankszektornak, és azon keresztül a problémás helyzetben lévő államoknak. A Budapest Alapkezelő szerint azonban így maradt a bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF megállapodás.

Az elemzői és piaci várakozásokkal ellentétben az MNB 7 százalékon tartotta az alapkamatot. Az elemzők túlnyomó többsége 50 bázispontos kamatemelésre számított, míg a piacon ennél kissé magasabb kamat volt beárazva - vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a kamatdöntést követően.

A kormány kommunikációjának változása az IMF-fel és az EU-val való megállapodás irányába ugyan nagymértékben javította a kockázati megítélést, valamint hozzájárult a forint stabilizálódásához, azonban még kérdéses, hogy ezen folyamatok mennyire bizonyulnak tartósnak, mivel a pénzügyi stabilitás továbbra is mutathat sérülékenységet - teszi hozzá az elemző.

Suppan szerint így a fő kérdés az, hogy a mostani kamatdöntés mennyire tudja lehorgonyozni a várakozásokat. A meglepő döntést követően a forint a korábbi 301,50-es szintről 303-ra ugrott fel, azonban egyelőre átmenetinek tűnik a gyengülés. Amennyiben a konkrét tárgyalások megkezdődnek az IMF-fel és az EU-val, és a hazai piacok stabilizálódni tudnak, talán nem lesz szükség kamatemelésre, kedvező esetben pedig a második félévben lassú kamatcsökkentési ciklus veheti kezdetét, azonban továbbra is látunk felfelé mutató kockázatokat - jegyzi meg a szakember.

A K&H Alapkezelő véleménye szerint azért is volt váratlan a keddi kamattartás, mert a decemberi emelésnél a monetáris tanács egyöntetűen az emelésre szavazott, miközben a mostani országkockázati felár és euró/forint árfolyam még mindig meghaladja az akkori szintet. Az MNB mostani döntése vélhetően azt feltételezi, hogy biztos az EU/IMF-megállapodás, vagy az MNB bizonytalan az áfa és a jövedéki adó emelések inflációra gyakorolt hatásában. Ugyanakkor a kamattartás kockázata az, hogy a most elmaradt emelést a következő hónapban kell meglépnie a testületnek, addig pedig tovább gyengül a forint - írta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója közleményében.