Jelentős változások voltak megfigyelhetők a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők összetételében tavaly - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) statisztikáiból. A leginkább szembetűnő elmozdulás a 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonult nők és a korhatár alatti ellátottak számában történt, előbbiek esetében 38 százalékos növekedés, utóbbiaknál több mint 20 százalékos csökkenés következett be 2012 januárja és decembere között. Szintén jelentősen, nagyjából tizedével csökkent az özvegyi nyugdíjban, az árvaellátásban, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesülők száma.

Változó szabályok, változó korfa

A korhatár alattiaknak járó ellátások csökkenésének oka, hogy 2012-től lényegesen kevesebb személy jogosult a korhatár előtt új ellátás megállapítására, mint korábban - tájékoztatta lapunkat az ONYF. E változás révén a korhatárt betöltő - tehát ezután öregségi nyugdíjat kapó - ellátottak száma nagymértékben meghaladja az új ellátottak számát.

Az özvegyi nyugdíjak számának csökkenése viszont több éve tartó folyamat. Ennek legfontosabb oka, hogy az ellátottak döntő részét (mintegy 95-96 százalékát) kitevő nők egyre nagyobb hányada jogosult saját jogú nyugdíjra. Így férjük halála esetén a legtöbben már nem ún. főellátásként, hanem saját jogú nyugdíjuk mellett, kiegészítésként kapják az özvegyi nyugdíjat. Jóval kisebb mértékben, de szerepet játszanak a csökkenésben a korábbiaknál kedvezőbb általános halandósági mutatók, valamint az özvegyi nyugdíj egyes jogosultsági feltételeivel összefüggő tényezők. Az ONYF az utóbbiak között említette az öregségi nyugdíjkorhatár emelkedését, a korhatár alatt munkaképesség-változást elszenvedettek számának csökkenését.

Az árvaellátásban részesülők számának csökkenése szintén több éve tart, aminek legfontosabb oka az 50 év alatti korosztályok (akiknek halálozása esetén a gyerekei özvegyi nyugdíjra lehetnek jogosultak) halandósági mutatóinak javulása az elmúlt években. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesülők számának tempós csökkenése évtizedek óta tart, ilyen ellátásban többnyire idős emberek részesülnek, új megállapításra nem kerül sor.

Ellátások, 2012 december
EllátásokLétszámVált.* (%)Teljes ell. (Ft/hó)Vált.* (%)
Öregségi nyugdíjak19959221,91046102,4
Korbetöltött öregségi nyugdíjak18974890,71040572,4
ebből: Korbetöltött rokkantsági nyugdíjakból átsorolt383143-3,5925071,9
Korhatár alatti öregségi ny. (1955. elott született fegyveresek)11575-0,81825422,4
Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak8685838,01067312,5
Korhatár alattiaknak járó ellátások160887-20,31216303,0
Rokkantsági és rehabilitációs ellátások445157-6,0622781,0
Özvegyi és szülői nyugdíjak108292-8,8614941,2
Özvegyi és ideiglenes özvegyi nyugdíjak108226-8,8614911,2
Szülői nyugdíj66-4,3679333,1
Árvaellátás84096-10,5362620,1
Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok3311-12,8724052,4
Baleseti járadék10022-5,925936-0,1
Rokkantsági járadék32461-0,3334260,0
Házastársi pótlék, jövedelempótlék21088-6,515964-0,2
Egyéb járandóságok2321-1,643014-1,5
Ellátások mindösszesen2863557-1,9931122,7
ebből: Nyugellátások összesen22025220,2990373,0
*2012 januárhoz képest
Forrás:ONYF

A fegyvereseké a legmagasabb átlag

Az ellátottak által kézhez kapott összeg átlaga az év végén a legtöbb esetben kismértékben, 1-3 százalékkal meghaladta az év eleji szintet. Az összesen 2,9 millió ellátásban részesülő átlagosan 95,6 ezer forintot kapott kézhez, ezen belül a 2,2 millió, a nyugellátásban részesülő fő átlagosan 102 ezer forinthoz jutott havonta. A 40 év jogosultsági idő után igénybe vehető nyugdíjat az elmúlt év végén már közel 87 ezer nő kapta, átlagosan havonta 109,4 ezer forintot.

Az egyes ellátási formák között a legmagasabb havi járandósággal az 1955 előtt született, fegyveres testületben szolgáltak számára biztosított korhatár alatti öregségi nyugdíj járt, tavaly decemberben ennek átlagos összege 187 ezer forintra rúgott. Az átlagok alapján a második legnagyobb összegre a korhatár alattiak számíthatnak, havi 125 ezer forintra, majd a 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonult nők következnek. A korbetöltött öregségi nyugdíjak átlaga ennél alacsonyabb, 106,6 ezer forint.

Az ellátottak bő harmada, több mint egymillió ember 80 ezer forintnál kevesebbet kapott, ezen belül közel 300 ezren vannak, akiknek még negyvenezer forintot sem hozott a postás. Az átlagösszeg kétszereséből, azaz legalább 180 ezer forintból közel 140 ezren gazdálkodhattak, e csoporton belül pedig 80,6 ezren voltak azok, akik több mint 200 ezer forint járandóságot kaptak havonta a KSH adatai szerint.

Így indulnak dupla fizetéssel a nyugdíjas évek

A 28,5 ezer forintos öregségi nyugdíjminimummal megegyező vagy annál kisebb nyugdíjat a tavaly novemberi adatok alapján hatezren kaptak. A legmagasabb nyugellátás a minimumösszeg közel harmincszorosa volt, a 789 870 forintos nyugdíjat 57 éves szolgálati idő alapján állapították meg. A top 10 nyugdíjas sem panaszkodhat, ők átlagosan közel 680 ezret kaptak havonta.

Az ONYF tájékoztatása szerint az ellátás kiemelkedően magas összegét legtöbbször az magyarázza, hogy az öregségi nyugdíjat a korhatár felett akár 15, vagy még több évvel vették igénybe, s ezért a  nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozásért járó többlet (az ún. bónusz) akár meg is duplázza a nyugdíj egyébként járó összegét (a bónusz az egyébként járó nyugdíjnak évenként 6 százaléka). A nyugdíj magas összegéhez  az is hozzájárul, hogy az idősebb életkorban történő nyugdíjba vonulás esetén az elért 50 év, vagy még több szolgálati időnek megfelelően az induló nyugdíjat a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettel azonos összegben  kell  megállapítani. (Az ún. nyugdíjskála szerint - amit mellékelten közlünk - pl. 45 szolgálati évhez 90 százalék tartozik, 50, vagy több szolgálati évhez pedig 100 százalék.)

Szolg. idő (év)151617181920212223242526272829303132333435363738394041424344454647484950 vagy több
Az átl.ker. %-a4345474951535557596163646566676869707172737475,57778,580828486889092949698100
Forrás: ONYF

Ahhoz tehát, hogy egy frissnyugdíjas legutolsó fizetésének duplájával kezdje meg megérdemelt pihenését, egyrészt 66 év és 9 hónap szolgálati idő szükséges. Ha ezt a szolgálati időt 18 éves kortól számítjuk (beleértve az esetleges egyetemi éveket is, hiszen az 1998-ig beleszámított a szolgálati időbe), 85 éves életkor adódik. A KSH adatai szerint ekkor - nemtől és családi állapottól függően - átlagosan még 2-6 életévre van kilátás, vagyis ennyi ideig élvezhető a magas nyugdíj.