Tavaly év közben vonták össze a pénzügyi rendszer makrogazdasági ellenőrzéséért felelős Magyar Nemzet Bankot (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Az összevonás szakmai indoka volt, hogy egy kézbe kerüljön a pénzügyi rendszer ellenőrzése. Az egyáltalán nem szokatlan, hogy a bankok ellenőrzését teljes mértékben a nemzeti bankok végzik - sőt, a nemzetközi gyakorlat inkább ebbe az irányba mutat, ezért a Orbán-kormány által kezdeményezett összevonás egyik pártolója a Európai Központi Bank (ECB) volt. Az összevonást végül a 2013 márciusában hivatalba lépett Matolcsy György MNB elnök megválasztása után vették napirendre, amely a 2013 október elsejével végbe is ment.

A két szervezet összevonása során óhatatlanul járulékos haszonként keletkezik az olcsóbb működés, elvben legalábbis. Ez viszont biztos nem jön össze a PSZÁF-MNB fúzió után sem. Egyrészt az összevonáskor nem volt cél a leépítés, sőt, kifejezetten garantálták mind a két szervezett alkalmazottjainak a továbbfoglalkoztatását a korábbi béreken.

Kapcsolódó

2014-re nemhogy a költségek csökkentését, hanem annak drasztikus emelkedését tervezi a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB Felügyelő Bizottságának jelentése szerint 2013-ban - a háromhavi együttes működés alatt - még némileg sikerült csökkenteni a költségeket ahhoz képest, ami a két független állami intézmény eredeti költségvetésben szerepelt.

Nem mindent magyaráz a hatmilliárdos reklámhadjárat

Az fb-jelentés szerint tavaly összesen 14,3 milliárd forintot költött az MNB, míg a két szervezett együttes költése 21,5 milliárd forint volt. Ez utóbbi összeggel szemben az idei kiadásait már 29,4 milliárd forintra tervezi a Matolcsy György vezette jegybank, ami 36,8 százalékos növekedés a tavalyihoz mérten. A bérköltségekre az idén 14,9 milliárd forintot fordítanak, ami 1,3 százalékos emelkedést jelent - ez egyébként megegyezik az idénre várható inflációval. Emelkednek, mind az it-, mind az üzemeltetési költségek, az előbbiek 17, az utóbbiak 25,5 százalékkal, de igazán durva az egyéb költségek megugrása: a tavalyi 1,1 milliárd forint helyett már 7,7 milliárd forint szerepel a soron. A növekedés jelentős részét az MNB hat milliárd forintos médiatendere adja; a jegybank ekkora értékben szeretné hirdetni a növekedési hitelprogramját (nhp).

Emelkedő reprezentáció és informatikai kiadások

A egyéb költségek 664 százalékos növekedésének további magyarázata az őrzés-védelmi költségek 352 millió forintos emelése. Ezt az fb-jelentésében azzal indokolták, hogy bizonyos ingatlanok védelmi szintjét növelni kell - amíg ez nem megoldott, addig az őrzésre kell fordítani. A jegybank új ingatlan bérlését is tervezi, ami 124 millió forintos többletkiadással jár. Az összevonással kapcsolatos it-fejlesztésekre 232 millió forintot tervez az MNB igazgatósága, de a 145 millió forinttal emelte meg a reprezentációs kiadásokat is egyik évről a másikra.

A fb-jelentésből kiderül, hogy a testület nem ért teljesen egyet a hatmilliárd forintos hirdetési tenderrel - ami érhető, hisz ehhez fogható médiakampányt közpénzből még nem bonyolítottak Magyarországon. A jelentés szerint az fb a közbeszerzés "újragondolására" szólította fel az MNB vezetőit, ám erre a felvetésre "még nem kapott visszajelzést" a testület - legalább is a jelentés elkészültéig.  A jelentés megjegyzi, hogy nhp kommunikációjára elkölteni tervezett összeg messze meghaladja az MNB elmúlt évek összesített költését, hisz rendre évi 200-300 millió forintot fordított a jeegybank kommunikációra. E tekintetben a csúcsév 2008 volt, akkor összesen 346 milliót fordítottak kommunikációra az 1 és 2 forintosok bevonása miatt.

Nagyszabású programok nagy pénzből

Az MNB új vezetése több nagyköltségvetésű program indítását is bejelentette. Ebből a legnagyobb falat az Értéktár program, amelynek keretében 2018 decemberéig 30 milliárd forint értékben terveznek műkincsvásárlásokat, elsősorban egykori magyar tulajdonban levő, ám most külföldön levő értékek hazahozatalát. Öt éves időtartama alatt évi 2 milliárd forintot vagyis összesen 10 milliárdot költenének a Pallasz Athéné Közgondolkodási programra, amelynek célja a hazai közgazdasági és pénzügyi tudás gyarapítása. A program kutatókat, PhD hallgatókat szakkollégiumokat célozna meg.

Az MNB igazgatósága emellett nettó 50 milliárd forintos ingatlanvásárlási keretet is és nettó 40 milliárdos ingatlanfelújítási programot is elindított. A bank eddig két ingatlan vásárolt 2,3 milliárd forint értékben. Új ingatlanra a PSZÁF beolvadása miatt lenne szükség - nem mintha az utcán dolgoztak volna eddig a felügyelet alkalmazottai - de új ingatlan kell a Pallasz Athéné programokhoz oktatási bázisnak, továbbá új látogatóközpontot is építenének, valamint a dolgozói jóléti szolgáltatásokhoz is tervezik is ingatlan vásárlását/építését.

Az fb-jelentés szerint ezen programok részleteiről még az ellenőrző testület sem rendelkezik információkkal, ép ezért a testület külön ezen tevékenységeket meghatározó jogszabályok megalkotását kéri a kormánytó, illetve a parlamenttől - olvasható az MNB Felügyelő Bizottságának jelentésben.