Hogyan mentsük meg a magyar exportot?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konkrét javaslatot dolgoz ki a kormány számára az Oroszországba irányuló magyar export megtartásának lehetőségeire a közeljövőben - mondta Parragh László, az MKIK elnöke a kamara magyar-orosz tagozatának keddi ülésén.
MTI-Eco, 2014. szeptember 9. kedd, 13:59

Az MKIK magyar-orosz tagozata rendszeresen áttekinti az Európai Unió és Oroszország gazdasági embargójának hatását a magyar vállalatokra, a keddi ülésen a kormányzat képviselői mellett részt vett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke is.

Parragh László - aki egyben az MKIK magyar-orosz tagozatának elnöke is - hangsúlyozta, hogy a kamara javaslatában az Oroszországba irányuló magyar export technikai megoldására, illetve a piaci tevékenységet segítő támogatásra dolgoz ki alternatívákat.

Hangsúlyozta, hogy az oroszországi embargó nemcsak közvetlenül érinti negatívan a magyar vállalkozásokat, hanem áttételesen is, például az orosz piacra irányuló német export jelentős visszaesése a magyar cégekre is hatással van.

Tóth Imre, az MKIK magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke erőteljes gazdaságdiplomácia lépéseket sürgetett a magyar kkv-középvállalkozások orosz piacon való tevékenységének segítésére. Fontosnak nevezte a két ország központi kamarai szervezeteinek együttműködését, és megjegyezte, hogy ennek szellemében az MKIK erősíti a kapcsolatot az orosz szövetségi gazdasági kamarával, rendszeresen folytatnak tárgyalásokat, az év második felében pedig várhatóan Magyarországra látogat a orosz szövetségi kamara mellett működő magyar-orosz üzleti tanács delegációja. A magyar kamara pedig egyre több üzleti delegációt szervez Oroszországba és a FÁK-államokba, legközelebb Belorussziába utazik magyar üzletember delegáció, hogy feltérképezze, hogyan lehet az ottani cégekkel együttműködni helyi szinten, illetve az orosz piacon - mondta a tiszteletbeli elnök.

Tóth Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a magyar agráriumot sújtja az oroszországi embargó, de a kereskedelmi, ipari vállalatokat, szolgáltatókat is. Úgy látja, hogy az orosz piacon továbbra is van igény a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiákra, így például korszerű hűtőházi, melegházi komplexumokra, zöldség-gyümölcs feldolgozó berendezésekre, a tejfeldolgozás gépesítésére, terménytárolókra, és egyéb mezőgazdasági gépekre, vetőmagra, szaporító anyagra, építőipari kivitelezésre. Szerinte arra kell felkészülni, hogy az orosz partner egyre inkább a rubel elszámolású üzletekben gondolkodik majd az eddigi euróban, illetve dollárban történt finanszírozás helyett.

Az ülésen az építőipari cégek képviselői arról számoltak be, hogy az orosz piacon tervezői szolgáltatást végzők körében szerződéseket mondanak vissza a bizonytalan helyzetre hivatkozva, a kivitelező cégek lassabb ütemben, de továbbra is tudnak dolgozni, bár arra számítanak, hogy a külföldi munkavállalókra hozott oroszországi szigorú szabályozás megnehezíti kinti munkaerő-ellátásukat.

A szállítmányozó és fuvarozó cégek vezetői úgy látják, hogy a háborús konfliktus miatt új útvonalakat kell keresni az oroszországi szállításokra, ezáltal növekszik a szállítási költség, valamint a fuvarozással járó adminisztráció intézése is egyre bonyolultabb.

A cégek képviselő arra hívták fel a figyelmet, ha kiszorulnak az orosz piacról, akkor helyükbe az embargóval nem érintett országok vállalkozásai lépnek, és később nagyon nehéz lesz ismét bejutni erre a területre.

HOZZÁSZÓLÁSOK