BUX
38616

Hogyan növekedjünk? - Tanulmány a gazdasági fejlődésről

A tartós gazdasági növekedés érdekében hatékonyabb államra, fenntartható nyugdíjrendszerre és versenyképes adórendszerre van szükség - áll a Central European Management Intelligence (CEMI) stratégiai tanácsadó és elemző cég Makroegyensúly és gazdasági növekedés című tanulmányában.

NAPI Online, 2006. március 21. kedd, 14:59

A CEMI kezdeményezésére 2006. januárjában egy elismert közgazdászokból álló szakértő testület állt fel, hogy átfogó makrogazdasági elemzést készítsen Magyarországról. A tanulmány célja, hogy az idei választások eredményétől függetlenül, szakmailag megalapozott stratégiai makrogazdasági programot alkosson, mely elsősorban a magyar gazdaság növekedési tartalékainak kihasználására irányul. (A kezdeményezést támogató tanácsadó testületet Csaba László, egyetemi tanár vezeti (Central European University, Budapesti Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem), tagjai között van továbbá Chikán Attila, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Simor András, a Deloitte Rt. elnök-vezérigazgatója.)

A korábban hasonló nehézségekkel küzdő európai országok sikeres programjainak tanulságaira épülő javaslatcsomag részletes bemutatására egy, a parlamenti választások második fordulóját követően megrendezésre kerülő szakmai konferencia keretében kerül sor.

A tanulmány szerzőinek Spanyolország, Írország, Finnország, Svédország és Anglia hasonló példáinak vizsgálata után meggyőződése, hogy az elkerülhetetlenül szükséges költségvetési hiány csökkentés megvalósítható a GDP-növekedés jelentős visszaesése. Ha a költségvetési hiányt csökkentő lépések a megfelelő területeken, átfogó hatékonyságnövelést célzó átalakítással párosulva történnek, a hiánycsökkentés középtávon kiugró gazdasági növekedést alapozhat meg. Ehhez szükséges, hogy a végrehajtott lépések javítsák a közszolgálati szféra, az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatáspolitika hatékonyságát, valamint fenntarthatóvá tegyék a nyugdíjrendszert és versenyképessé az adórendszert.

A tanulmány - több korábbi elemzéshez hasonlóan - megállapítja a magyar gazdaság az elmúlt években tartósan magas ikerdeficit mellett működött, emiatt a GDP-hez viszonyított eladósodottság szintje jelentős mértékben nőtt. Az eladósodással finanszírozott költségvetési hiányt elsősorban nem a beruházási, hanem a folyó kiadások növekedése gerjeszti. Ráadásul az elmúlt két évben a magyar GDP növekedési üteme az újonnan csatlakozott EU tagok sorában az utolsók között helyezkedik el. A nyilvánvaló rövid- és középtávú problémáknál is fontosabbak azok a strukturális korlátok, amelyek tartósan akadályozzák, hogy a magyar gazdaság kiaknázza valódi növekedési potenciálját. A tanulmány különös figyelmet fordít e tényezők szisztematikus feltárására.

A strukturális problémák között kell említeni, hogy a 15-64 év közötti magyar lakosság 56,8 százalékos foglalkoztatottsági aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban, kedvezőtlenebb mutatóval csupán Málta és Lengyelország rendelkezik. Tovább rontja a helyzetet, hogy kiugróan magas az állami szektorban foglalkoztatottak aránya a magánszférában alkalmazottak létszámához viszonyítva, ráadásul az állami bürokrácia folyamatosan gúzsba köti a vállalkozási tevékenységet. A nagy állami bürokrácia alacsony foglalkoztatási szint melletti fenntartása csak nagyon magas adókkal lehetséges, utóbbiak viszont szükségszerűen növelik az adóelkerülési hajlandóságot. Így Magyarország jelenleg a magas hiány és adók, valamint az alacsony foglalkoztatottság és növekedés miatt csapdahelyzetben van. A csapdahelyzetből a kitörést a foglalkoztatás növelését szem előtt tartó költségvetési hiánycsökkentés jelentheti.