BUX
38684

Hogyan szanálna bankot a magyar kormány? - most kiderült

A bankszanálási törvénytervezet fő irányvonala, hogy az adófizetők terhelése helyett a tulajdonosi és hitelezői kötelezettségeket erősítse egy nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmény helyzetének rendezése során, ezért a javaslat egyik fő pontja a szanálási alap létrehozása, melyet a hitelintézetek és befektetési vállalkozások töltenek fel befizetéseikkel - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek azt követően, hogy benyújtotta a parlamentnek a bankszanálási törvényjavaslatot.

MTI, 2014. június 12. csütörtök, 18:11

Az alap feladata lesz, hogy válságos helyzetben forrást nyújtson, így erre a célra nem lesz szükség közpénzek felhasználására, az adófizetők mentesülnek a bankszanálási terhek alól. A törvény egy része a kihirdetését követő harmadik, egy része pedig a hatvanadik napon lép majd hatályba.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésében részt vett a Magyar Bankszövetség, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete is. A tervezetet véleményezni fogja az Európai Központi Bank (ECB) is.

A globális pénzügyi válság rámutatott, hogy pontosabb és előretekintő szabályozásra van szükség az esetlegesen bajba jutó bankok és egyéb pénzintézetek helyzetének kezelésére, ezért az EU a válságra adott válaszként kidolgozott egy keretrendszert a pénzügyi nehézségek újszerű leküzdésére. A törvényjavaslat az új uniós irányelv alapján írja elő a magyar pénzintézetekre vonatkozó szanálási szabályokat - érvelt Varga. A szanálási szabályok elkerülhetővé teszik azt is, hogy egy bajba került intézmény felszámolása a pénzügyi közvetítőrendszerben elhúzódó, tovagyűrűző válságot vagy jelentős negatív hatást okozzon.

A javaslat szanálási hatóságként a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) jelöli ki, ehhez a bank megfelelő eszközrendszert is kap. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a központi bank kellő alapossággal és időben felkészülhessen a hatósági feladataira. Többek között ilyen feladat a szanálási tervek kidolgozása vagy a szanálási alap feltöltésének beindítása - mondta a miniszter.

A javaslat másik fontos eleme, hogy indokolt esetben, egyes nem-költségvetési eszközökkel biztosítja a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmény további életképességét, működőképességét.

A százezer euró alatti betéteket a keretrendszer minden körülmények között továbbra is védi, a kisbetéteseket nem érheti veszteség - szögezte le a tárcavezető. Az uniós irányelvben megfogalmazottak szerint 2015. január 1-jétől minden tagállamnak életbe kell léptetnie a nemzeti szanálási keretrendszerét, így ezek a rendszerek európai szinten fő vonalaikban egységesek lesznek.