Közel 18,3 ezer külföldi irányítású vállalkozás tevékenykedett Magyarországon (a mezőgazdasági és a pénzügyi ágazatokon kívül) 2010-ben, ami az összes magyarországi működő vállalkozás 3,3 százalékát tette ki - derül ki a KSH összeállításából. Ezek a leányvállalatok a legnagyobb számban a kereskedelemben, az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágban, valamint a feldolgozóiparban vannak jelen, míg a legnagyobb súllyal a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban a legszámottevőbb. Utóbbi esetben a 21 százalékot meghaladó arány az áram- és gázszolgáltatók tulajdonosi ismeretének fényében nem is lehet meglepő adat.

A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági súlya nagyságrenddel felülmúlja a darabszámhoz mért arányt. Az összes, nemzetgazdasági szintű árbevétel, termelési érték, beruházás és hozzáadott érték fele köthető hozzájuk. Ezekhez képest a foglalkoztatásban jóval kisebb, feleakkora a részarányuk: csupán a foglalkoztatottak negyedének, 601 ezer főnek adnak munkát.

Visszatérve az árbevételre, a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban a multiknál landol az összes bevétel több mint 60 százaléka, míg az energiaiparban 70 százalék feletti ez az arány. A külföldi döntéssel létrejött hazai beruházás több mint négytizede (42,6 százaléka) a feldolgozóiparban teljesült, ahol az összes nemzetgazdasági beruházás 66,5 százaléka a külföldi leányvállalatoknál realizálódott. Ez az arány a nemrégiben tető alá hozott autóipari invesztíciók révén, illetve a az általános beruházási hajlandóság nyomán tovább emelkedhetett a 2010 óta eltelt időszakban.

A nyolc legjelentősebb küldőország cégeinek mutatói (2010)
OrszágÁrbevétel (Mrd Ft)                 
Hozzáadott érték (Mrd Ft)     
Foglalkoztatottak (ezer fő)
Németország9 737,11 872,3152,7
USA4 018,71 097,363,0
Ausztria3 170,6535,879,1
Franciaország2 678,5483,739,8
Nagy-Britannia1 852,9321,945,5
Hollandia2 625,8300,130,3
Svájc1 081,6197,125,4
Japán1 159,6168,817,0
Forrás: KSH, Napi Gazdaság Online-gyűjtés

Erős koncentráció jellemzi a külföldi irányítású, magyarországi leányvállalatok tevékenységét, ha az adatokat az egyes nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak száma és teljesítménye szerint vizsgáljuk. A sorrendben az első tíz ágazatba tartozó leányvállalatok együttesen az összes külföldi irányítású vállalkozás számának 72,4, az árbevételének pedig 74,9 százalékát adták.

Vannak olyan ágazatok is, ahol ennél is nagyobb koncentráció figyelhető meg: egyes szektorokban a külföldi tulajdonú cégek realizálják az összes árbevétel 80-90, sőt, közel 100 százalékát. Erre jó példa - ahogy az az alábbi táblázatból is kiderül - az elektronikai ipar, távközlés és az autó- és gépgyártás, de talán meglepő lehet, hogy a bőr, bőrtermék és lábbeligyártást is gyakorlatilag a külföldi befektetők uralják.

A járműgyártásban a német befektetőké a főszerep, energiaiparban és -kereskedelemben a német, francia, olasz és svájci vállalatok dominálnak, a kiskereskedelemben a britek és a franciák, a gabona-, dohány-, vetőmag- és takarmány-nagykereskedelemben pedig a svájciak.

A külföldi leányok súlya itt a legnagyobb (árbevétel alapján, 2010-ben)
Gazdasági ágazatÖsszes árbevétel (Mrd Ft)Külföldi cégek árbevétele (Mrd Ft)Külföldi cégek súlya (%)
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása5041,84920,197,6
Közúti jármű gyártása3782,6352793,2
Távközlés1072,2978,591,3
Gép, gépi berendezés gyártása1881,91611,685,6
Villamos berendezés gyártása1062,6899,684,7
Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása108,891,484
Egyéb jármű gyártása116,396,482,9
Fémalapanyag gyártása673,2546,381,2
Forrás: KSH

A Magyarországon működő külföldi leányvállalatok irányításában 2010-ben valamivel több, mint száz országban lévő tulajdonosi/irányító szervezet vett részt, ezek kétharmadának székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található. Ez az arány az energia-, feldolgozó- és építőiparban még nagyobb rendre meghalajda a 80 illetve a 70 százalékot. Az EU-tagországok leányvállalatai a külföldi leányvállalatok árbevételéből az energia- illetve építőiparban több mint 90 százalékkal részesültek. A realizált árbevétel viszont nagyságrendileg igen eltérő volt: az előbbiben meghaladta a 4 milliárd forintot, az utóbbiban viszont csupán 660 millió forint volt.

A külföldi irányítású leányvállalatok beruházásainál szintén megfigyelhető az Európai Unió országainak dominanciája. Az EU szinte kizárólagos szerepet tölt be az energiaiparban, a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban és az építőiparban. Csupán a feldolgozóiparba érkezik az EU-n kívüli országokból nagy összegű beruházás.

A magyarországi leányvállalatokat irányítók székhely szerint is jelentősen koncentrálódtak. A külföldi irányítású leányvállalatok működésével kapcsolatos stratégiai döntéseknek mintegy 70 százalékát mindössze tíz országban hozzák. Ezek közül legjelentősebb az Európai Unión belül Ausztria, Németország, Hollandia, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az EU-n kívül pedig az Egyesült Államok, Svájc, Seychelle-szigetek és Liechtenstein. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy Hollandia például a multinacionális cégek kedvelt főhadiszállása, azaz nem kizárólag holland vállalkozásokról van szó, a Seychelle-szigetek és Liechtenstein pedig az adóoptimalizálásra törekvő társaságok körében számít kedvelt központnak.

Forrás: KSH