Hosszú még a szükséges reformok listája

Bankvezérként, tőzsdeelnökként és pénzügyminiszterként is tevékeny alakítója volt az elmúlt két évtizednek Bokros Lajos.
Szakonyi Péter, 2009. szeptember 7. hétfő, 10:34

A CEU professzora, az MDF európai parlamenti képviselője kifejezett sikersztoriként értékeli a magyar bankrendszer átalakítását és privatizációját. Szörnyű örökséggel, az urambátyám hitelezéssel sikerült leszámolni azzal, hogy a kereskedelmi bankok többsége külföldi szakmai befektetőkhöz került - hangsúlyozta Bokros -, mert amíg a politika saját eszközének tekinthette a bankrendszert, addig nem kezdődhetett el a gazdaság átalakítása sem. A magyar gazdaság létérdeke volt, hogy a bankok a részvényesek, a betétesek, és ne a politikai elit érdekeit képviseljék - ez a kilencvenes évek második felétől valósággá vált.

A budapesti tőzsde elnökeként Bokros Lajos minél több hazai vállalat bevezetését szorgalmazta, a gondot azonban nemcsak a magyar vállalkozások tőkehiánya, hanem a menedzsmentek gyengesége is jelentette - ezt csak külföldi szakmai befektetők belépésével lehetett vagy lehetett volna megoldani.

Pénzügyminiszterként az államháztartás rendbetételét és az azóta is halogatott reformok beindítását szerette volna elérni, de ez utóbbiba belebukott: Horn Gyula miniszterelnök ugyan támogatta a költségvetés stabilizációját, ám a szükséges szerkezeti változásokat már nem. Az egészségügyi és a társadalombiztosítási reform meghiúsulásának következményeit most, a gazdasági válság idején érezzük igazán.

Bokros nem optimista a jövőt illetően, szerinte a válság nem tudatosítja a változások szükségszerűségét, hanem lehetőséget ad a további halogatásra a politikai elitnek. A populizmus ismételt előretörése is a mély és valódi reformok ellen hat. Az átfogó rendszerek közül pedig sem a nyugdíj, sem az önkormányzati, sem pedig az egészségügyi nem szerepel a pártok listáján - csupán az adórendszer, de az is a valódi átalakítás, az adóalap szélesítése nélkül.

Bokros Lajos azonban nem adja fel és bár munkája most az Európai Unió központjába szólítja, megnyilatkozásaiban továbbra is a szükségszerű és drasztikus változtatások mellett emel szól. - Ragaszkodom radikális nézeteimhez - vallja -, hiszen az ember így öregkorára már nem változtat ezen.

HOZZÁSZÓLÁSOK