A Tárki felmérése szerint - ami egyúttal egy 1993 óta folyó, migrációs szándékokkal foglalkozó kutatássorozat legfrissebb adata - 2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 13 százaléka pedig azt, hogy pár évre külföldre menne dolgozni. Hét százalékuk kivándorolna.

Összességében közel minden hatodik magyar felnőtt, azaz a lakosság 17 százaléka tervez valamilyen időtávú migrációt. A hosszú távú migrációt és kivándorlást tervezők aránya - csakúgy, mint a bármilyen típusú migrációt tervezőké - az 1993 óta, azaz közel két évtizede folyó kutatássorozat adatai szerint a valaha mért legmagasabb érték. Vagyis idén tervezik a legtöbben, hogy - nem csupán rövid időre, hanem tartósan vagy örökre - külföldre költöznének.

Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Panel, Háztartás Monitor és Omnibusz felvételek, 1993-2011. A 2011. évi adatfelvétel az Európai Integrációs Alap támogatásával készült az EIA/2010/3.1.5.3. számú projekt keretében



A migráció iránya a 2004-es EU-csatlakozás hatására megváltozott "mentális térképet" tükrözi ma is, vagyis a migráció legkedveltebb célországai között maradt a hagyományos német-osztrák dominancia, de a csatalakozás szabályozási hatása (az Egyesült Királyságban történő szabadabb munkavállalás lehetősége) is megmaradt, sőt felerősödött.

A rövid vagy hosszú távú munkavállalást tervezők esetében a korábbi német dominancia nem állt helyre, az Ausztriába igyekvők aránya (egy átmeneti visszaesés után) lényegében azonos a Németországba igyekvőkével. Nagy-Britannia őrzi az EU-csatlakozás után megszerzett helyét, de 2008 óta enyhén csökken azok aránya, akik a szigetországot választanák. A kivándorlást tervezők körében a német-osztrák célterület vonzása visszaesett, míg Nagy-Britannia átvette a vezetést.

Forrás: Tárki