BUX
39279

Időzített bomba ketyeg a magyar munkahelyeken - rohamosan terjed a kór

Soha nem látott ütemben nő a pszichiátriai zavarok gyakorisága, az egészségügyi világszervezet szerint 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés már több mint ötödét mentális zavarok okozták. Magyarországon a megfelelő ellátáshoz kapacitásokat kellene bővíteni (a szükségeshez képest feleannyi pszichiáter van), megfelelő jogi környezetet teremteni és az igényekhez szabni a finanszírozást - hangsúlyozták a Magyar Pszichiátriai Társaság XXI. vándorgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatón a szakértők.

Napi.hu, 2017. január 24. kedd, 16:27

Az MPT intézményekből és egyéni szakértőkből krízismenedzselésre forró drótot hozott létre a veronai tragédia érintettjeinek. A forró drót segítségével a gyászolókat gyorsan összekötik az önkéntes, ingyenes segítőkkel - eddig 8 intézmény és 26 egyéni segítő jelentkezett a felhívásra -, az érdeklődők az MPT titkárságán kapnak tájékoztatást az elérhetőségekről - jelentette be az MPT elnöke.

A mentális zavarok rohamos terjedése olyan, mint egy gazdasági időzített bomba, az egészségügyi világszervezet (WHO) felmérése szerint 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés 21,2 százalékáért világszerte a pszichiátriai betegségek a felelősek. Magyarországon 1990-2013 között több mint 50 százalékkal nőtt a depresszió gyakorisága és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált. Csak a depresszió az európai GDP 1 százalékát emészti fel, a költségek 88 százaléka a mentális zavar miatti termelékenységcsökkenésből adódó gazdasági veszteség, nem pedig egészségügyi kiadás - sorolta a pszichiátriai betegségek gazdasági vonzatának adatait a keddi sajtótájékoztatón Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke.

Az orvosokat is súlyosan érinti

A mentális betegségek világszerte óriási terhet jelentenek, az ellátásban pedig jelentős a kapacitáshiány. Az USA-ban dolgozó orvosok 54 százaléka kiégés szindrómával küzd, s a kutatások szerint maga az orvosi pálya is mindentől függetlenül a depresszió egyik erős rizikófaktora.

A pszichiátrián lévő óriási nyomást részben az ellátási kapacitások növelésével és mentálhigiénés prevencióval lehetne csökkenteni, de nagyon sok új terápiás módszer is megjelenik. Részben a kihívások miatt a pszichiátria robbanásszerűen fejlődik, a diagnosztikába e területen is beléphetnek például a képalkotó eljárások, s egyre fontosabbá válik a pszichiátriai zavarok közösségi megközelítése. Az új szempontú kezelés a beteget minél inkább saját környezetében gyógyítja, az orvosi terápiával egyenrangú figyelmet szentelve a pszichológiai támogatásnak, tanulásnak és készségfejlesztésnek - mondta  Purebl György.

A paradigmaváltáshoz azonban nemcsak több pszichiáterre, hanem megfelelően képzett klinikai pszichológusokra, szakápolókra, szociális munkásokra van szükség.

Hiányzik a jogi szabályozás

Magyarországon az ellátás jogi környezete sem megfelelő, az intézeti kötelező gyógykezelés szakmai tartalmának szabályozása például teljesen hiányzik. A jogszabályok csak a korlátozó intézkedésekkel foglalkoznak, de arról egy szó sem esik, hogy mit lehet tenni, ha már nem kell korlátozni a beteget, de a kezelése még indokolt lenne - tette hozzá Vizi János, az MPT jogi bizottságának elnöke. Hiányzik az ambuláns kötelező gyógykezelés jogintézménye. Minden szereplő, a beutaló és az osztályra felvevő orvos, az igazságügyi szakértő, a bíróság azonnali, fehér-fekete döntésre kényszerül, s sokszor a számára kisebb kockázatot rejtő kórházi benntartás mellett dönt, mert nincs elég ideje elmélyülni az adott esetben. Előfordul, hogy a kötelező kórházi kezelést elrendelő igazságügyi szakértő anélkül hoz döntést, hogy személyesen találkozna a beteggel, s a benntartást elrendelő bírósági döntés is rendszeresen formális. Az anomáliák és a jogi keretek átláthatatlansága miatt az MPT laikusok számára is érthetően megfogalmazott brosúrát készül kiadni a jelenlegi jogi környezetről, most ugyanis sem a betegek, sem a hozzátartozók nincsenek tisztában a jogokkal és a lehetőségekkel.

A pszichiátriai betegek gyógyulásához alapvetően három dologra van szükség: korszerű, minél kevesebb mellékhatást okozó gyógyszerekre, stigmatizáció nélkül a környezet támogatására és magának a betegnek a hozzáállására - erről már Sós Éva, az MPT főtitkára beszélt. A krónikus betegek fele egy év után már nem folytatja a megkezdett terápiát, ez hatványozottan igaz a mentális betegségekkel élőkre, ezért kiemelten fontos a betegek és a hozzátartozók edukálása  - hangsúlyozta Sós Éva.

Nincs rendben a finanszírozás

Magyarországon becslések szerint  jelenleg 650 pszichiáter dolgozik - pontos nyilvántartás nincs erről -, de legalább kétszer ennyire lenne szükség - állították egybehangzóan a szakértők. A finanszírozás is behatárolja a lehetőségeket, a nehéz esetek ráfizetésesek a kórházak számára. A súlyos állapotok ellátásához szükséges többlet idő és humán erőforrás szükségletet nem ismerik el a finanszírozásban, miként a pszichoterápia finanszírozása sem megoldott, az egészségbiztosító a piaci ár tizedét fizeti érte, arról nem is beszélve, hogy a pszichoterápia csak az egyetemeken és a képzési központokban érhető el közfinanszírozottan - tette hozzá Vizi János.

A kapacitáshiányon segíthetne, ha a külföldi példákhoz hasonlóan bizonyos alacsony intenzitású pszichológiai intervenciókat, amelyeknek a technikáit bárki képes megtanulni, nem csak pszichoterapeuták, hanem szakápolók, vagy szociális munkások is végezhessék. A szakértők szerint a szociális munkás pályát sokkal vonzóbbá tenné, ha az ilyen típusú terápiára is képzést és jogosultságot kapnának a végzősök. Ezeket az intervenciós módszereket az egészségkultúra részévé kellene tenni éppúgy, mint az újraélesztést - hangsúlyozták az MPT vezetői, akik a lelki egészség stratégia mielőbbi kidolgozását szorgalmazzák, s mint elmondták, ehhez az eddigiekhez hasonlóan minden segítséget megadnak az egészségügyi kormányzatnak.