Az alapellátás népegészségügyi szempontú fejlesztését, a minimumfeltételek felülvizsgálatát, a határterületi szociális feladatok leválasztását, erős fenntartói rendszert, a kancellári rendszer és a budapesti ellátási modell fejlesztését tűzte ki célul a következő két és fél évre Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. A háttérintézmények közül a hatósági, a finanszírozási és a fenntartási "lábat" önálló formában szeretné látni a továbbiakban is, erről  mint mondta, a február 24-i kormányülésen születik döntés.

Az egészségügyi államtitkár "Az egészségügy öt dimenzióban" című konferencián tartott előadásában az érdemi átalakítás kihívásai között említette a társadalom elöregedése mentén növekvő ellátási igényeket, a jelentős területi különbségeket, s a HR krízist, amin belül igazán a szakdolgozói területet látja kritikusnak. Az államtitkár ismét megerősítette, az átalakításnál a lakossági szükségleteket helyezi előtérbe az intézményi érdekek helyett, ugyanakkor kiemelte,  az ellátórendszerben dolgozói is aktív alakítói a folyamatnak.

A betegbiztonság megteremtését és a szakember-elvándorlás megállítását is a legfontosabb feladatai közé sorolta, hozzátéve, hogy mindeközben a lehető legkevesebbet szeretne ártani.

Újraosztaná a krónikus kasszát

A minimumrendelet átalakítására még az idén sor kerül, a krónikus és ápolási osztályok ágyainak leválasztási feltételeit pedig most kezdik vizsgálni a szociális tárcával. Jelenleg 17 ezer ilyen ágy van a rendszerben, a teljes krónikus kassza összege 63 milliárd forint. Az államtitkár szeretné, hogy ez a kapacitás a szociális tárcához kerüljön, az utánuk járó finanszírozás pedig az egészségügyi  kasszában maradjon. Hogy a feladat elkerülésével mennyi plusz forrás keletkezik, ha a sikerül az elképzelést keresztülvinni, még nem lehet tudni, mindenesetre újraosztanák az egészségügyben - mondta Ónodi-Szűcs. Hogy maguk az ágyak fizikai valójukban is elkerülnek-e az intézményekből, esetleg új épületekbe költöztetik őket, Ónodi úgy vélte, mindkét változat elképzelhető, erre a célra ugyanis uniós források is bevonhatók.

A betegek minél kevesebbet mozogjanak a klaszterek között

Az államtitkár előadásában kifejtette, a kancellári rendszer olyan döntési pont lesz, amely az intézmények ellátási felelősségét hangolja össze  a kórházi menedzsment érdekeivel, megszünteti a kórházak háborúskodását a betegekért. Nem gyámságot terveznek, a cél, hogy a betegek minél kevesebbet mozogjanak a kórházi klaszterek között.

A budapesti ellátási modellel kapcsolatban Cserháti Péter miniszteri biztos azt a feladatot kapta, hogy most az egyszer ne az intézmények oldaláról, hanem a lakossági szükségletek felől megközelítve állítsa össze a koncepciót.  Március végére az új kórházra is készül valamifajta vázlatos terv - mondta Ónodi-Szűcs.

Kér valamit az alapellátóktól cserébe a 10 milliárdért

Az alapellátásnak 2016-ra beígért 10 milliárd forintot még nem folyósították, mert a plusz forráshoz ösztönzőrendszert is szeretne cserébe, az erről szóló jogszabályt a jövő héten dolgozzák ki - válaszolta az államtitkár az alapellátó orvosok képviselőjének kérdésére.

Lesz megint konszolidáció

A kórházadósság a korábbinál lassabban növekszik, így 7-8 hónapig még nyugalom lehet, a kórházak gazdálkodásában azonban már nem lát tartalékokat, tehát idén is szükség lesz konszolidációra a beszállítók igényeinek kielégítéséhez.  Az államtitkár hozzátette, bízik benne, hogy a 2017-es költségvetés tárgyalása majd megmutatja, mit gondolunk (a kormányzat) az egészségügy fejlesztéséről.

A bérrendezést firtató kérdésre válaszolva Ónodi-Szűcs kifejtette, érzékeli a feszültségeket, kemény az ország kitettsége a hr-krízis miatt, a bérekkel szerinte is kezdeni kell valamit, nem szeretne senkit ebben a megalázó helyzetben tartani. Azonban, mint fogalmazott, kötött egy alkut, hogy elkezdi az egészségügy rendbetételét, az pedig ízlés kérdése, hogy ezzel párhuzamosan, vagy egy másodperccel később jelentkezik be a bérekért a kormányzatnál.