Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Borbély szerint el lehet érni, hogy az első félév végi 85 százalék után az év végére 80 százalék alá csökkenjen a GDP-arányos államadósság. Úgy látja, az egyetlen nyitott kérdés a forint árfolyama, nem mindegy ugyanis, mekkora nem realizált árfolyamveszteség éri ezen a téren a magyar államot.

A kéthetes MNB-kötvények megszüntetése kapcsán azt mondta, a pénzpiaci alapok kénytelenek lennének diszkontkincstárjegyet vagy közeljövőben lejáró kötvényeket vásárolni, ám az ÁKK egyrészt visszavásárlás és csere útján csökkenti az utóbbiak piacon lévő mennyiségét, másrészt jelentősen korlátozta a második félévben a diszkont kincstárjegyek értékesítését. Nagy kereslet lenne tehát a rövid dkj-ra, az extrém alacsony hozamok is ezt mutatják, de ha nem fognánk vissza a kibocsátást, akkor bizonyára tele lenne a sajtó azzal, hogy már megint nőtt az államadósság - fogalmazott Borbély.

Elmondta: a külföldiek részesedése az állampapír-birtokosok között 61 százalékról 53-ra, a devizaadósság aránya pedig az államadósságon belül a tavaly év végi árfolyammal számolva 41-ről 35 százalékra csökkenhet az idén. Utóbbi esetben hivatalos százalékos célérték nincs, "most csak az az irányvonal, hogy csökkenjen az arány". Devizakötvény-kibocsátást nem terveznek sem az idén, sem jövőre, noha nagyon jó a hozamkörnyezet.

Már elemzik azt, hogy miért csökkent a háztartások kezében lévő állampapírállomány, de kéthónapnyi apadás után még nem látják szükségesnek a közbelépést, egyelőre nem is tervezik új típusú állampapír kibocsátását. A csökkenés egyik oka az lehet, hogy olyan alacsony már a kamatszint, hogy az egyéb költségek mellett már úgy érzik a befektetők, nem éri meg kivinni a pénzt a bankból, és állampapírba fektetni. Másfelől lehet, hogy a bankok a hitelezés fellendülésében bízva a saját konstrukcióikat értékesítik intenzívebben.