EUR
313.62
USD
281.90
BUX
26521.19 -2.10%
OTP
6811 -1.93%

Így csökkent nagyot a magyar költségvetési hiány

Magyarországon a kormányzati szektor hiányának csökkenésében kezdetben az elsődleges költségvetési egyenleg többletének volt döntő súlya, majd a kamatkiadások is nagy szerepet játszottak. A hiánycsökkentés alacsonyabb adócentralizáció mellett ment végbe, mint az a 2000-es évek második felére jellemző volt. Az adószerkezetben is jelentős változások történtek: nőtt a fogyasztást terhelő adók súlya, csökkent a munkajövedelmek adóterhelése. A kamatkiadások markáns csökkenését segítette a mérséklődő adósságráta, a javuló országkockázat és a jegybanki kamatcsökkentés.
Napi.hu, 2016. február 10. szerda, 10:30

Lovas Zsolt - Berta Dávid, MNB

Magyarországon a kormányzati szektor alacsony hiánya korábban soha nem tapasztalt költségvetési stabilitást tükröz az elmúlt években. Az ESA-hiány 2011-et követően jelentősen csökkent, így az elmúlt négy évben a háromszázalékos küszöbérték alatt alakult a deficit, sőt 2015-ben a GDP két százaléka közelébe süllyedhetett az előzetes becslések szerint. A hiány mérséklődését egyaránt támogatta az elsődleges egyenleg többletének kialakulása 2012-től, majd a nettó kamatkiadások markáns csökkenése. Az elsődleges egyenleg 2012 előtt utoljára több mint egy évtizeddel korábban, 2000-ben mutatott többletet.



A csökkenő hiánypályát az elsődleges egyenleg javulása, azon belül a kiadások 2010-től bekövetkezett tartós mérséklődése alapozta meg. Az uniós forrásbevonással korrigált elsődleges kiadások 2010-től a GDP mintegy 1,2 százalékpontjával csökkentek. A hosszú távú fenntarthatóság szempontjából meghatározó, a kormányzati beruházások nélkül számított GDP-arányos elsődleges kiadás a következő ábrán látható kiadási kategóriáknál összesen több mint négy százalékponttal csökkent.

A legnagyobb mérséklődés a pénzbeli támogatásoknál volt a nyugdíjrendszer egyes elemeit érintő korábbi intézkedések, a törvényi nyugdíjkorhatár emelése, a korhatár előtti nyugdíjazás szabályainak szigorítása, továbbá a munkanélküli segélyezés közfoglalkoztatásba történő átterelésének eredményeként. A személyi kiadások csökkenése után azok célzott korrekciója figyelhető meg a közfoglalkoztatás kiterjesztése és az életpálya-modellek bevezetése révén. A személyi kiadások a bruttó kiadásokat mutatják, a jövedelemadó-terhelés pedig számottevően csökkent 2010 óta, ezért az állami foglalkoztattak nettó bértömege összességében emelkedett.

A kormányzat dologi kiadásai az elmúlt években a GDP nyolc százaléka alatt ingadoztak, ugyanakkor a természetbeni transzferek lassú, GDP-arányos csökkenése figyelhető meg. Ez utóbbi kiadási kategóriánál a gyógyszertámogatások (különösen a gyógyszerárak) visszafogása, illetve racionalizálása volt jelentősebb hatású. A kormányzati beruházások az elmúlt két évben historikus csúcsra emelkedtek, azonban itt figyelembe kell venni az uniós forrásbevonás beruházásokra gyakorolt hatását is. A kormányzati szektor az elmúlt két évben évente a GDP három százalékával megegyező uniós tőketranszferhez jutott. Az előzetes adatok alapján Magyarország abszorpciós képessége kiemelkedően jó volt az az előző uniós költségvetési ciklusban.

A bevételi oldalon az adók szerkezete az évtized eleje óta jelentősen átalakult. A jövedelemadó-terhelés az adócsökkentő intézkedéseknek köszönhetően mérséklődött, ezzel ellentétben a fogyasztásra kivetett adóterhelés növekedett. A bevételek megoszlása fokozatosan tolódik a munkát terhelő adók felől a fogyasztási típusú adók irányába, míg a tőkére kivetett adóterhek részesedése hosszú távon csaknem változatlan. A fogyasztásra kivetett adók arányának növekedéséhez hozzájárulnak egyrészt különböző kormányzati intézkedések (általános áfakulcs-emelés, egyes új fogyasztási-forgalmi típusú adók), másrészt a gazdaság fehéredése.

A feketegazdaság visszaszorulása leglátványosabban az áfabevételeken mutatkozik meg. A 2013-tól bevezetett online pénztárgépek hatására az áfakulcs emelése nélkül lettek számottevően magasabbak az áfabevételek, és az adóbevételek növekedésének ez a módja nem torzítja a gazdasági döntéseket, hanem épp ellenkezőleg, tisztítja a gazdaságot és a versenyt.

A nettó kamatkiadások csökkenése több tényezőre vezethető vissza: részben a kedvező külső környezetre, 2011-től egyre inkább az országkockázati felár csökkenésére, majd 2012-től a jegybanki kamatcsökkentési ciklusra, az infláció mérséklődésére és az elsődleges egyenleg többletének kialakulására. A nemzetközi kamat- és hozamkörnyezet a jegybankok likviditásfokozó intézkedései hatására a 2007-2008-as pénzügyi válságot követően rendkívül kedvezően alakult, az irányadó kamatok történelmi mélypontra süllyedtek a világ fejlett gazdaságaiban és az uniós tagállamok többségében. Az országkockázati felár csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult a költségvetési konszolidáció, valamint a nemzetgazdaság külső adósságállományának csökkenése, illetve a háztartási szektor devizahiteleinek kivezetése. A jegybank kamatcsökkentési ciklusát a rövid hozamok változása gyorsan, a hosszabb hozamok változása késleltetve követte le.

A nominális kamatok csökkenésében mindezek mellett nagy szerepet játszott az infláció 0 százalék körüli szintre csökkenése is. Az elsődleges egyenleg többlete a finanszírozási igény csökkenésén keresztül mérsékelte a kamatkiadásokat. A hozamcsökkenés hatása csak fokozatosan jelent meg a nettó kamatkiadásokban, mivel a már korábban kibocsátott adósságállomány fix kamatozása miatt a teljes adósság átárazódása időigényes folyamat.


A magyar költségvetési hiány trendje nemzetközi összehasonlításban

A historikusan alacsony szintre csökkent költségvetési hiány egyúttal nemzetközi összehasonlításban is kedvező egyensúlyi pozíciót jelent. A magyar költségvetés kamatkiadásokkal csökkentett elsődleges egyenlege 2014-ben a legjobb öt közé tartozott az EU-ban. Előrejelzésünk alapján 2015-ben hasonlóan magas érték várható, az elsődleges egyenleg többlete hozzávetőleg a GDP 1,0-1,5 százalékát érhette el. Az elsődleges többlethez csökkenő, de a fennálló adósságszint miatt még mindig magas kamatkiadások társulnak, ezért a teljes egyenleget tekintve Magyarország helyezése a rangsorban kevésbé előkelő, de az átlagosnál így is lényegesen kedvezőbb, miután a tagállamok teljes ESA-egyenlegének átlaga mínusz 3 százalék. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert számos ország még ma is súlyos fiskális egyensúlytalanságokkal szembesül, míg Magyarország hasonló bázisról kiindulva jelentős előrelépést tett a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága felé.

Az elmúlt években elért kedvező államháztartási hiány azt is jelenti, hogy a válságot megelőző időszakhoz képest hazánk költségvetésében mutatkozott a legnagyobb javulás az unió valamennyi tagállama között. A javulás kimondottan alacsony bázisról való elmozdulást jelentett, hiszen a magyar államháztartás hiánya a vizsgált időszak elején Görögországgal holtversenyben a legrosszabb volt, átlagosan 7,1 százalékos GDP-arányos deficittel. A 2014-2015-ös évek átlagos hiánya mindössze a GDP 2,3 százaléka körül alakul, így a változás csaknem 5 százalékpontos javulást jelent. Ebben elsősorban az elsődleges egyenleg javulása játszott szerepet, ugyanis a kamatkiadások viszonylag mérsékeltek voltak a válság előtt.

Ennek egyik oka, hogy a 2000-es évek elején az államadósság viszonylag alacsony szintre csökkent, a másik pedig, hogy a válság előtti pénzügyi piacok magas kockázatvállalási hajlandósággal és alacsony hozamokkal voltak jellemezhetőek.

A strukturális, ciklikusan kiigazított egyenleget vizsgálva még erőteljesebben rajzolódik ki ez a folyamat. A 2003-2007 közötti időszakban a gazdasági ciklus költségvetési hatásával korrigált strukturális egyenleg 9 százalékos átlagos deficitet mutat, míg ugyanez a mutató 2014-2015-re csak 1,8 százalékon alakul, vagyis az egyenleg javulása 7,2 százalékpont. A kétezres évek első felét kedvező európai, világgazdasági konjunktúra jellemezte, a költségvetés hiánya ennek ellenére kivétel nélkül indokolatlanul magas volt. A laza, prociklikus fiskális politika eredményeként a strukturális hiány is magasabb volt, mint a nominális értelemben vizsgált deficit. A válságot követően, az utóbbi években ugyanakkor éppen ennek ellenkezőjét figyelhettük meg: viszonylag gyenge európai konjunktúra és negatív hazai kibocsátási rés mellett is fegyelmezett fiskális politika volt jellemző, így a strukturális egyenleg 2012 óta minden évben 0-2 százalék között alakult.

A magyar költségvetésben a 2010 utáni időszakban végbement fiskális konszolidációs törekvések abból a szempontból is eredményesnek bizonyultak, hogy Magyarország 2013-ban kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól. A költségvetési deficit 2011 után egyik évben sem lépte át a maastrichti konvergenciakritériumokban meghatározott 3 százalékos felső értéket, teljesült a strukturális egyenleg alakulására vonatkozó átmeneti adósság szabály, valamint a bruttó államadósság GDP-arányos értéke is az évek során fokozatos mérséklődést mutatott.

A magyar túlzottdeficit-eljárás megszűnésének jelentőségét mutatja, hogy korábban Magyarország volt az egyetlen tagállam, mellyel szemben a csatlakozás évétől kezdve folyamatosan, egészen 2013-ig EDP-eljárás volt érvényben. Míg számos más tagállam a válság kiteljesedésének évében, 2009-ben került eljárás alá, és jelentős részüknél az a mai napig folyamatban van, vagy a közelmúltban zárult le, addig Magyarország a válságot követő kilábalás és költségvetési fordulat idején került ki az eljárás alól.

A szerzők az MNB elemzői.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pro libertate, 2016.02.10 21:33

Megszokhattuk már, hogy a rezsim makro-sikereinek mindig van valami pikantériája. A költségvetési hiányé speciel az, hogy ezt a rezsim meghunyászkodásának köszönhetjük...
Mint emlékezetes, 2011-ben a rezsim benyújtott Brüsszelhez egy konvergencia-programot, amiben 2011-re 2,9 %-os hiányt ígért. Ehhez képest jobban teljesített (ahogy szokott), így aztán jelenleg az Eurostat 5,5 %-os hiányt tart számon a 2011-es évben... A jó brüsszeli bürokraták pedig, türelmüket vesztve, kilátásba helyezték a 2012. évi kohéziós támogatások mintegy harmadának megvonását.

Amire a mi megmentő kormányunk észhez tért és azóta is takarékosan működve következetesen tartja a hiánycélt.
Ezt az utóbbi mondatot elhitted?
:DDD akkor valami komoly gond van nálad...:D
A tolvaj orbán-rezsim természetesen nem tért észhez. Mindössze azt a következtetést vonta le, hogy a bevételek nem sokban maradhatnak el a kiadásoktól. Szóval kipréselik a magyar gazdaságból, kerül, amibe kerül...
Így kerültünk recesszióba 2012-ben. Ezért pusztul azóta is a magyar gazdaság jó része.

Mert a "jó" hiányadathoz nem kell ám sem gondolkodás, sem hozzáértés, sem takarékos állam - mindössze kétharmados többség. December közepén majd hozzáigazítjuk a költségvetést, oszt jónapot...

Érdekes színfolt a történetben az mnb csikócsapatának lázas igyekezete, hogy jó színben tüntessék fel a történteket. 2013 tavasza óta...:DDD
Ha egy rövid példán szemléltethetem a módszert:
"Az uniós forrásbevonással korrigált elsődleges kiadások 2010-től a GDP mintegy 1,2 százalékpontjával csökkentek." - érted, paraszt: a kiadásokat "korrigáljuk" az uniós forrásokkal, a GDP-t pedig nem... ha ugyanis az utóbbit is megtennénk, az nem csak a változás nagyságát, de még az előjelét is megváltoztatná...:DDD
Hát, gyerekek, ezt nevezik szakmai prostitúciónak. Remélem, azért legalább megéri...:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tegnaputan, 2016.02.10 20:47

@Bulemia:
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Korózs Lajos szocialista képviselő írásbeli kérdésére ismertette a rokkantsági ellátórendszer átalakításának eddigi eredményeit.( 2015. november 26)
"Rétvári Bence szerint az érintett 200 ezer emberből csak 189,4 ezren kérték a felülvizsgálat elvégzését, 10 455-en azonban nem adták be az erre irányuló kérelmet, így már azelőtt elestek az ellátástól, hogy felülvizsgálták volna az állapotukat. Összesen tehát ? a 20 ezer, állapotjavulás miatt megvont ellátással együtt ? 30 ezer embertől vonták meg a rehabilitációs ellátást a rendszer átalakítása óta. Azok az ellátottak, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, kérhetik az ellátás helyett az öregségi nyugdíj megállapítását, ezzel a lehetőséggel eddig 13,2 ezren éltek."
(...)
"Tény ugyanakkor, hogy a korábbinál többen tudtak elhelyezkedni az ellátás igénybevétele mellett, akiknek munkabérük jelentősen növeli a bevételeiket. 2015-ben a harmadik negyedéves adatok szerint 37,2 ezer ellátásban részesülő embernek kell kötelezően együttműködnie a rehabilitációs hatóságokkal, közülük 21,8 ezren már munkaviszonyban állnak. Rajtuk kívül további 20 ezren vannak olyanok, akiknek nem lenne kötelező munkát keresniük, de mégis igénybe veszik a hatóságok ilyen irányú segítségét, közülük már 12,3 ezren tudtak elhelyezkedni. A rehabilitációs hatóság sikeres munkaközvetítésének köszönhetően 2013-ban 12,6 ezer, tavaly pedig 17,4 ezer megváltozott munkaképességű ember állhatott munkába. A kormányzat többirányú, célzott támogatáspolitikával segíti az érintettek foglalkoztatását. A 2012-től bevezetett rehabilitációs kártya egészségkárosodott személy foglalkoztatása esetén teljes munkáltatói járulékmentességet biztosít legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékáig. Az akkreditált munkáltatók pályázat alapján további bér- és járulék-, valamint többletköltség-támogatásban részesülhetnek a megváltozott munkaképességűek alkalmazása esetén, és több uniós projekt is ösztönzi az érintettek foglalkoztatását."
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2016.02.10 20:31

@tegnaputan:

Ennyi és kész?
Igen, ennyi.

És te megmondtad...

Ennyi...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tegnaputan, 2016.02.10 20:30

@Bulemia: Már megint előjött belőled a Kovács Laci.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

v69zsolt, 2016.02.10 20:05

@Vote:
@v69zsolt:
Az előrejelzéseken kívül ezek EU-s adatok...

Köszönöm a hozzá nem értő hozzászólását!!
Csak halkan megjegyzem, hogy az eu- nak a magyar adatokat a KSH, MNB szokta prezentálni!! Sebaj ennyit a tényekről és a számokról!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .