A Nemzeti alaptantervben (NAT) is világossá tették, mind a munka világához való közeledés, mind az ezzel szoros kapcsolatban levő gazdasági és pénzügyi ismeretek bevezetésének tekintetében, hogy a diákok még idejében megismerkedjenek a munka világával - mondta Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár. A NAT a gazdasági-pénzügyi ismereteket több tantárgyban is szabályozza, amitől azt várják, hogy az ezeket az ismereteket megszerzők néhány év múlva nagyobb tudással kerülnek ki az életbe - jegyezte meg. Hoffmann Rózsa szólt arról, hogy aki dolgozik, annak erről szerződést kell kötnie, így az idevágó ismeretek rendkívül lényegesek a fiatalok számára. Nemcsak a pénzkereset miatt támogatják a diákok munkavégzését, hanem azért is, hogy mindazt, amit korábban megtanultak, munkatapasztalatokkal is megerősítsék. Ha a gyerek figyel a munkájára, sokszor nagyobb gazdagsággal lép be az új tanévbe, mintha könyvekből szerezte volna tudását - fogalmazott.

A munkaadóknak, akik diákokat alkalmaznak, tudniuk kell, hogy pedagógiai munkát is kell végezniük, a tanulók közül pedig azok épülnek majd morálisan, szakmailag és tudásban is, akik a nyári munkát komolyan veszik. A lehetőségekről a diákinformációs irodák is adnak felvilágosítást. Minden 16. életévét betöltött tanuló vállalhat diákmunkát, a nyári szünetekben pedig már a 15 éves kor betöltése után is lehet munkát végezni - állapította meg.

Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese hangsúlyozta, a személyiségfejlődés során tudatosulnia kell az emberekben, hogy "adót fizetni pedig muszáj". Beszámolt arról is, hogy a diákmunkák adózási szabályairól tájékoztatót készítettek, és kitették a NAV honlapjára. A diákoknak munkavállalásukkor adóazonosító-jellel kell rendelkezniük, és meg kell győződniük arról, hogy a munkáltató bejelentette őket, mert ellenkező esetben, ha baleset történik velük vagy megbetegednek, nem lehet kártérítési igényük. A diákmunka adóköteles, de az iskolaszövetkezeteken keresztül nem kell járulékot fizetniük a tanulóknak. Így viszont az így keresett pénzt nem számítják bele a majdani nyugdíjuk összegébe. A nyári diákmunkát ugyanakkor szolgálati időként könyvelik el, ami adott esetben korábbi nyugdíjazást tesz lehetővé - magyarázta, felhívva a figyelmet arra, hogy a kötelező szakmai gyakorlat nem tartozik a diákmunka körébe.

A felsőoktatási tanulmányaikat szüneteltető, azaz passzív hallgatóknak is van lehetőségük nyári munkát vállalni, bár az iskolaszövetkezetek által kínált, a munkáltatóra és a szövetkezetekre eső adókönnyítési lehetőségektől elesnek − erősítette meg a Napi Gazdaság korábbi információját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Korábban a lapunknak nyilatkozó szakértők kifogásolták, hogy két, egymásnak ellentmondó jogszabály miatt eshet el a nyári munkától összesen csaknem százezer, jogviszonyát szüneteltető felsőoktatási hallgató. Az adóhivatal a társadalombiztosítási, az oktatási tárca pedig a felsőoktatási törvényre hivatkozik állásfoglalása kialakításakor. A NAV szerint a felsőoktatási törvény (Nftv.) alapján ugyan a szüneteléssel nem szűnik meg automatikusan a hallgatói jogviszony, a tanuló ugyanakkor nem folytat nappali tanulmányokat, így ha dolgozik, az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott aktív diákokat megillető kedvezményeket nem veheti igénybe, vagyis a nappalisokkal szemben a társadalombiztosítási törvény alapján "biztosítottá válik", a járulékokat a béréből automatikusan levonják. Ha a passzív hallgató az iskolaszövetkezetben vállal munkát, az adóalap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (a nappali tagozatos diákokat ilyen esetben nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, személyi jövedelemadó azonban igen).