A 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság első, csütörtöki ülésen Nátrán Roland arról beszélt, hogy 2002. június 30. és 2010. március 31. között 13 491 milliárd forinttal, ezzel 21 048 milliárd forintra nőtt a magyar állam adósság. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a 2002-es 50 százalékos szintről 2010-re 77,5 százalékos szintre nőtt a bruttó államadóság; ez 27,5 százalékpontos növekedés a GDP-hez mérten.

A növekedés okairól szólva hangsúlyozta, hogy növekedésért túlnyomó részt három tényező tehető felelőssé. Ezek közül legfontosabb elemnek nevezte a költségvetési hiány emelkedését, és - mint mondta - szerepet játszott az adósság növekedésében IMF-től és az Európai Unió-tól felvett hitelnek a jegybanknál biztonsági tartalékként elhelyezett része, illetve egyes állami cégek adósságának átvállalása, konszolidálása.

Nátrán kiemelte: a mindenkori költségvetési hiány a vizsgált nyolc évben az államadósság közel 9000 milliárd forintos, azaz a növekmény 71-72 százalékát magyarázza meg.

A forint árfolyamváltozásából eredő adósságnövekmény az elmúlt nyolc évben összességében 500-550 milliárd forintot tett ki.

Az állam a tulajdonban lévő vállalatoktól 1350-1400 milliárd forint adósságot vállalt át nyolc év alatt a költségvetés, ez az állam adósságának növekedéséből 10 százalékot magyaráz meg - emelte ki azzal, hogy az adósságátvállalás és a konszolidáció a legfontosabb állami vállalatokat érintette: a MÁV-ot, a BKV-t, az MFB-t, az Állami Autópálya Kezelőt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF-től és az Európai Uniótól felvett hitelből a jegybanknál elhelyezett 3 milliárd eurós állami betét a bruttó államadósságot emelő tényező, ám biztonsági tartalékot jelent az állam számára.

Nátrán Roland az önkormányzatok adósságáról azt mondta: a 2002-es 1,5 százalékos szintről eladósodottságuk 2010-re 4 százalékos lett a GDP-hez mérten; az önkormányzati eladósodás 450-500 milliárd forintot tett ki az adósságnövekményből.

Összehasonlításként kifejtette, hogy Szlovákia, Csehország, a balti államok, Románia, Bulgária esetében az államadósság sehol nem éri el a GDP 30 százalékát. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a gazdasági fejlettség tekintetében az élmezőnybe tartozó országok közül Belgium államadóssága 90-100 százalékot is eléri a GDP százalékában, Olaszország esetében ez a szám a 120 százalékot is meghaladja, Japán esetében pedig 180 százalékot, Németországé pedig közel 80 százalékos, a görögöké pedig meghaladja a 140 százalékot.


Az albizottság fideszes elnöke, Dancsó József a testület ülésén arról beszélt, hogy a brutális méretű "első számú közellenség", az államadósság óriási terhet jelent az országnak, szűkíti a kormány mozgásterét. Közölte: a bizottságnak a szakmai vizsgálata során azt kell feltárnia, hogy mi történt az elmúlt nyolc évben ez ügyben, ki milyen döntést hozott, kit milyen felelősség terhel.

Megjegyezte: fájlalja, hogy az MSZP és az LMP nem vesz részt a munkában, és már akkor "politikai boszonykányüldözésről" beszélt, amikor a bizottság még el sem kezdte a munkáját.