A Magyar Helsinki Bizottság - a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület közreműködésével - 2017. február 3-án jelentette meg A menekültvédelem jövője Magyarországon - javaslatok egy emberséges, fenntartható és hatékony menekültügyi rendszerre című kiadványát.

A füzet arra keresi a választ, hogyan lehetne egy mindezen szempontoknak megfelelő új magyar menekültügyi rendszert építeni, meghaladva  nemcsak az előző két esztendőt, de több, évtizedek óta meglevő rendszerszintű problémát, elmaradást is. A kiadvány 13 tematikus fejezetben mutatja be a menekültügy közelmúltjának legfontosabb változásait és tesz átfogó javaslatokat egy működőképes rendszer felállítására.

Alapelvek

A menedékjog ma is érvényes alapjog, amely több évszázadnyi történelmi fejlődés eredménye, így a menekülők befogadásának kötelezettsége nem kérdőjelezhető meg.

Ugyanakkor a menekültügyi rendszerek működését a mai kihívásokhoz kell igazítani, nem hagyható figyelmen kívül sem a terrorveszély, sem más nemzetbiztonsági szempont.

Ugyanakkor az emberi jogi és a nemzetbiztonsági szempontok nem pusztán összeegyeztethetőek, de sokszor kifejezetten egymást erősítik is.

Magyarország nem célország

A hatékony és tisztességes menekültügyi eljárás így mindenki érdeke, menekülőé és a befogadó országé egyaránt. A kiadvány ezenkívül abból indul ki, hogy Magyarország számos történelmi, nyelvi és gazdasági okból nem valódi célország a menekülők számára. Ezt a tényt évtizedek óta ürügyként használja a szakmapolitika arra, hogy elkerülje a menekültügy szerkezeti átalakítását és fejlesztését. Még ha a tranzitország-jelleg alapvetően nem is változtatható meg, a megfelelő reformokkal a menekülők nagyobb része érezné azt, hogy valóban van lehetősége védelmet kapni és beilleszkedni Magyarországon.

Öt lépés

E három alapelvből kiindulva a füzet több tucat konkrét javaslatot fogalmaz meg, melyek közül öt lépés kiemelten fontos ahhoz, hogy értelmes menekültpolitikáról lehessen beszélni:

  • Biztosítsuk, hogy a menekülők valóban és legálisan beadhassák a menedékkérelmüket
  • Tranzitzónák helyett regisztrációs táborok kellenek
  • Emberi léptékű és emberi tartózkodásra alkalmas befogadó állomásokra van szükség
  • Szigorúbb szabályok az őrizetre vonatkozóan
  • A menekültvédelem mit sem ér az integráció lehetősége nélkü

A Magyar Helsinki Bizottság szerkesztette javaslatcsomag pontjai között a fentiek részletes kifejtésén túl egyebek mellett szerepel a menekültekkel foglalkozó hatósági ügyintézők, jogi segítők, szociális munkások, tolmácsok továbbképzése és pszichológiai támogatása; a sérülékeny csoporthoz tartozó személyek (például kínzásáldozatok, családjuktól elszakadt gyermekek, stb.) korai és megfelelő szakmai előírások alapján történő beazonosítása; a jelenleg rendkívül bonyolult és szerteágazó eljárások egyszerűsítése, költségeinek csökkentése; vagy az önálló Menekültügyi Hivatal és egy Menekültügyi Információs Központ felállítása. Külön fejezet foglalkozik közös biztonságunkat érintő konkrét javaslatokkal is.

A kiadvány készítői tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi politikai és társadalmi környezetben javaslataiknak nem lesznek azonnali hatásai. A menekültügy ugyanakkor a XXI. századi Európa egyik kiemelt társadalmi kérdése, melyre ideig-óráig lehet bezárkózó, jogsértő válaszokat adni, azonban közép és hosszú távon Magyarországnak is ésszerű, az európai rendszerbe illeszkedő megoldásokat kell majd találnia.