Az államadósság jelenleg a GDP 80,6 százalékán áll, így az MNB feltételezése szerint  14 év múlva csökkenhet az adósság arra a szintre, ahol a válság kitörése előtt állt. Az alaptörvényben meghatározott 50 százalékos adósságszabály eléréséhez a jelenleg feltételezettnél gyorsabb növekedési pályára lenne szükség.

A következő években a költségvetés elsődleges - kamatkiadások nélkül számított - egyenlege 2016-ig csökken a különadók kivezetése és az EU források csökkenése miatt - azt követően azonban a többlet a GDP két százalékának megfelelő összegen stabilizálódik - így tartósan biztosított az államadósság csökkenése. A hosszú távú javulás egyértelműen a nyugdíjrendszerben végrehajtott szigorítások - korhatár emelés, a nyugdíjemelések korlátozásnak lesz a következménye.

A finanszírozási költségek csökkennek, köszönhetően a az országkockázati felár morzsolódásnak, ám prémium 2016-ig nem tér vissza válságot megelőző tartósan alacsony szintre. Mindez a forintalapú államkötvények esetében négy százalékos reálkamatot jelentene, ami 0,9 százalékkal magasabb a válság előtti értéknél.

Az adósság kinövését jelentősen befolyásolja a gazdasági növekedési ütem: a jegybank a technikai kivetítésben 2016-tól az évi 2,1 százalékról fokozatosan 2,5 százalékra gyorsul.