A Gazeta Wyborczában jelent meg Mariusz Piotrowski budapesti tudósítása, amelynek címe szerint papíron gazdasági csoda megy végbe Magyarországon. A szerző interjújában Kovács Zoltán kormányszóvivő hosszan méltatja az elért eredményeket - a gazdasági növekedést, a munkanélküliség csökkenését, a költségvetési hiány kordában tartását és az államadósság fokozatos leszorítását.

A cikk szerint számai alátámasztják állításait, és a több mint négy éve kormányon levő Fidesz népszerűsége nem csökken, három választást is megnyert idén. Orbán Viktor kormánya hangsúlyozza, hogy a legszegényebb magyarokat akarja megvédeni, ezért az új adókkal a bankokat, a telekom-szférát és a szupermarketeket sújtja.

Hiba

Azonban mint Pogátsa Zolán közgazdász kifejti, például az egykulcsos jövedelemadóval csak a leggazdagabbaknak kedvezett, miközben mintegy 4 millió magyar él a szegénységi küszöb alatt, 300 ezerrel több mint 2010-ben. Az elemző szerint a konzervatív kormány klasszikus hibát követ el azzal, hogy a középosztályt próbálja erősíteni, amelynek létszáma igen csekély.

Ugyancsak a gazdagokat segítette a devizahitelek végtörlesztésével, amikor azok, akik képesek voltak tartozásukat egy összegben visszafizetni, 30 százalékos árfolyamkedvezményt élvezhettek. Vértes András, a GKI gazdaságkutató vezetője szerint ezzel a bankok elvesztették legjobb klienseiket, a rossz hitelek aránya pedig közel kétszeresére, majd 20 százalékra emelkedett.

Ami a munkanélküliség csökkentését illeti, Kovács szerint nem igaz, hogy ez csak a közmunkának köszönhető, bár ő azt is pozitívan értékeli. Vértes viszont úgy véli, elsősorban a külvilág felé javítja a magyar gazdaság képét.

Meg van a határa

A GDP növekedését az utóbbi hónapokban a hazai fogyasztás növekedése és az autóipar hozta, amelynek a GDP 10 és az export több mint 20 százaléka köszönhető. Míg Kovács szerint még jelentős tartalékok állnak a további gazdasági növekedés mögött, az OTP vezető közgazdásza, Tardos Gergely úgy véli, az eddigi növekedés felét egyszeri tényezők adták. Hosszabb távon Pogátsa is számos problémára számít. Ilyen a szakképzett munkaerő hiánya, ami nem fog változni, mert a kormány egyre kevesebbet költ az oktatásra, és a közmunkában végzett utcaseprésből nem vezet út a munkaerőpiacra.

Túl kevés a beruházás az infrastruktúrába és az se jó helyre megy - a vasút fejlesztése helyett például autópályát terveznek az ukrán határhoz, ahova senki sem megy. Ami a devizahitelek forintosítását illeti, Orbán kénytelen volt belátni, hogy megvan a határa annak, ameddig szorongathatja a nagybankokat, így jöhetett létre a nekik kedvező kompromisszum. A különböző területek rendkívüli megadóztatása azonban Pogátsa szerint nem rettenti el a külföldi befektetőket. Főleg - ha mint a bankok példája mutatja - a kormány nem megy túl messzire.

Szeretjük az autóipart

A lap egy másik írása azt emeli ki, hogy a motorizáció a magyar gazdaság fő hajtóereje: jelenleg az ágazatnak már több mint 600 cége dolgozik az országban. Ebben jelentős szerepe van annak is, hogy míg a kormány szorongatja a bankokat, a telekommunikációt és a szupermarketeket, rendkívüli szubvenciókkal és akár 80 százalékos adókedvezményekkel segíti az autóipart. Ennek ellenére drámaian csökken a külföldi befektetés összege.

A kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatatlansága miatt egyre többet kell kiadjon a beruházók idevonzására. Példaként az indiai Apollo autógumi gyárat idézi, amelynek építése 475 millió euróba kerül, de a különböző magyar állami ösztönzőkből 30 milliárd forintot kap. Ez azt jelenti, hogy az új gyár 1000 dolgozójának bérét 8 évig a magyar állam fizeti. Ez négyszer annyi, mint amennyit a Mercedes beruházása kapott. Ráadásul - jegyzi meg a lap - a Magyarországon gyártott alkatrészek több mint 80, az autók több mint 90 százaléka megy exportra - ami egy újabb európai válság esetén súlyos csapást mérhet a magyar gazdaságra.