A Commerzbank szakértői Londonban szerdán a befektetők számára összeállított napi devizapiaci áttekintésükben úgy fogalmaztak, hogy "a magyar kötvénypiacra vetett egyetlen pillantás mindent elárul". A tízéves lejáratú kötvények hozama a korábbi hónapokban 7-8 százalék volt, az elmúlt napokban azonban átlépte a 10 százalékos küszöböt (szerda délelőtt már 10,7 százaléknál jártak - a szerk.), miközben a CDS-jegyzések is rekordra emelkedtek.

A Commerzbank elemzői szerint ez "valószínűleg csak az első benyomás arról", hogy mi fog történni, "ha a magyar kormány nem enged a nemzetközi együttműködés kérdésében". A cég szerint az IMF-védőháló "egyre valószínűtlenebbnek tűnik", tekintettel "a kormány makacs hozzáállására".

Abban a tekintetben, hogy végül lesz-e IMF-megállapodás, megoszlanak a londoni elemzői vélemények.

Kapcsolódó

A JP Morgan szakértői jegybanktörvény december végi elfogadása után közölték, változatlanul azt várják, hogy Magyarország megállapodásra jut egy elővigyázatossági jellegű készenléti programról. Ugyanakkor valószínűnek nevezték azt is, hogy az egyezség megkötése 2012 második negyedéig késni fog. Hozzátették: végső soron a piac fogja a kormányt "az IMF-program (elfogadása) felé szorítani".

A cég értékelése szerint az MNB-nek valószínűleg további kamatemeléseket kell végrehajtania a forint stabilizálása érdekében. A JP Morgan elemzői közölték, hogy jelenleg fél százalékpontnyi emelést várnak 2012 első negyedére, de úgy látják, hogy erre a prognózisra is felfelé mutató kockázatok hatnak, ha a forint tovább gyengül. A ház szerint azonban "a jelenlegi környezetben" valószínűtlen, hogy a kamatemelések - hacsak nem "nagyon agresszív" mértékűek - önmagukban elégségesek lennének a forint tartós erősítéséhez, mindazonáltal elősegíthetik az eladási hullám ütemének és mértékének kordában tartását.

A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor megerősítették azt a véleményüket is, hogy ha létrejön az IMF-megállapodás a pénzügyi védőhálóról, a jegybank hozzákezdhet a kamatemelések visszafordításához. A ház ennek alapján 6,00 százalékra visszasüllyedő MNB-alapkamatot jósolt 2012 végére.

A Barclays Capital londoni felzárkózó piaci közgazdászai befektetők számára minap összeállított értékelésükben közölték: lehetségesnek tartják, hogy az IMF/EU-programról szóló megállapodás a magyar piaci árfolyamok még további jelentős esésének hatására jön csak létre. A ház szerint várhatóan folytatódik a magyar piacokra nehezedő nyomás, mivel a kormány "korlátozott rugalmasságot" mutat a valutaalappal és az EU-val szemben, és ez felveti annak a kilátását is, hogy elhúzódnak a tárgyalások egy majdani új - "akár elővigyázatossági, akár másféle" - hitelprogramról.

A magyar Parlament által az elmúlt napokban elfogadott két, számos nemzetközi bírálatot kapott törvény (stabilitási és jegybanktörvény) miatt veszélybe került az új IMF-megállapodás gyors lezárása - idézi a Portfolio.hu Gárgyán Eszter, a Citi elemzőjének kommentárját. A szakember kitér arra, hogy a nemzetközi szervezetekkel folytatott informális tárgyalások azért is szakadtak meg, mert a kormány nem volt teljes mértékig tekintettel az Európai Unió kifogásaira. Az új alaptörvény elfogadása és a magyarországi intézményi berendezkedésben bekövetkezett változások egyértelműen hozzájárultak a Magyarországgal szembeni befektetetői bizalom romlásához - írja a szakértő.

Messze még az EU/IMF-megállapodás

Az idei év egyik fő kérdése Magyarországon, hogy miként alakulnak az EU/IMF-tárgyalások, milyen típusú hitelt vesz fel Magyarország, és mekkora értékben (10-15 milliárd eurós hitelcsomagról beszélt december elején a Citigroup, kormányközeli forrásokra hivatkozva). Ehhez képest nagy bizonytalanság övezi a menetrendet. A december közepi állapotok szerint január közepéig az dőlt volna el, hogy az IMF és az EU tárgyalódelegációi milyen mandátumot kapnak Brüsszeltől és Washingtontól. Ezután lehet szó a konkrét hitel formájáról, nagyságáról − mondta parlamenti meghallgatásán Fellegi Tamás, a tárgyalóbizottságot vezető tárca nélküli miniszter. A nemzetközi delegáció azonban a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezet miatt félbeszakította az informális előkészítő tárgyalásokat és megindult a levélváltás José Manuel Barroso EB-elnök, illetve Orbán Viktor kormányfő között.

Fellegi január 11-én utazik Washingtonba, hogy informális egyeztetéseket folytasson az IMF Magyarországért felelős szakembereivel, továbbá Christine Lagarde-dal, a Valutaalap vezérigazgatójával és az Igazgatóság más tagjaival − mondta a miniszter sajtóosztálya. Ez azt is jelenti, hogy a hivatalos tárgyalások még tovább tolódnak. Az idő azonban szorít, mert kérdéses, hogy Magyarország tényleg képes lesz-e tavasszal finanszírozni magát. Máig vannak elemzők, akik úgy vélik, hogy Magyarország időhúzásra játszik és valójában nem is akar megegyezni az EU/IMF párossal. A hosszú lejáratú állampapírok hozama azonban a másodlagos piacon már 10 százalék fölé ugrott és tavasszal egy nagy mennyiség jár le, amelyek refinanszírozása nem lehetetlen, de ilyen szinten nem érné meg az ÁKK-nak.


A legutóbbi politikai fejlemények növelik annak a kockázatát, hogy elhalasztják az IMF-tárgyalásokat, közben a magyar kormány újabb "szokatlan" (unortodox) gazdaságpolitikai lépéseket tesz. Csak egy még komolyabb piaci nyomás esetén következne be egy tényleges politikai fordulat - fogalmaz a bank közgazdásza. Úgy véli, rövid távon jelentős kockázatnak számít, hogy az új jegybanktörvény kapcsán a kormány erősebb nyomást fog gyakorolni a jegybankra annak érdekében, hogy az MNB finanszírozza az államot, ha befagy a piaci forrásbevonás az IMF-megállapodás hiányában. Az elemző szerint egy ilyen lépés tovább gyengítené a forintot és növekedne a tőkemenekülés veszélye.

Gárgyán kiemeli: a jövő heti washingtoni tárgyalások az IMF-fel informálisak lesznek. A kormánynak nem sürgős megállapodnia az IMF-fel, mert az év közepéig elég lehet a tartaléka. A tőkemenekülés felerősödése tovább növelheti a nyomást a kormányon, hogy mielőbb állapodjon meg a nemzetközi szervezetekkel - mondja Gárgyán, aki hozzáteszi: a magyar eszközök továbbra is alulteljesíthetnek. Szerinte egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az idei második félév előtt nem születik megállapodás az új IMF-hitelkeretről. Ennek következtében további 200-300 bázispontos kamatemelésre lesz szükség az MNB részéről.

Peter Attard Montalto, a Nomura londoni feltörekvő piaci elemzőjénekt kommentárjában úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Bank gyenge forintárfolyamot, de még működő forintpiacot szeretne látni és tudatában van annak, hogy a kormány csak akkor fog együttműködni az IMF-fel, ha valóban mély válság alakul ki. Ebből kiindulva véleménye szerint a jegybank nem fog sem nyíltan, sem érdemi méretben csendesen forinterősítő intervenciót végrehajtani, kivéve ha a forintpiac működése súlyos zavarokat mutat (pl. többletes külkermérleg mellett is fizetési mérleg válság jelei kezdenek mutatkozni). Ehelyett egyelőre az várható, hogy továbbra is "kvázi-intervenció" lehet, azaz a jegybank igyekszik deviza likviditást nyújtani a kereskedelmi bankoknak. Az elemző szerint a legfontosabb jegybanki eszköz most a január 24-i monetáris tanács ülésen az újabb 50 bázispontos kamatemelés lehet, amelyet szükség esetén februárban is hasonló lépés követhet.