Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris enyhítési ciklusának kezdete óta a befektetési alapok nagy népszerűségre tettek szert. Ez nem is csoda, hiszen a bankbetétek egyre kisebb hozamot kínáltak, jelenleg még az átlagos 1 százalékot sem éri el az a hozam, amelyet például a lakossági lekötött betétekre kínálnak a hazai pénzintézetek.

A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatai szerint az alapkezelők 5 663 milliárd forint értékű befektetést kezelnek. Ez az összeg 2012 szeptemberében még 3 182 milliárd forint volt.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Magyarországon számos alapot kínálnak a befektetni vágyóknak, amelyek közül sok kínált a bankbetétek feletti hozamokat. Aki jól döntött, kész vagyonra tehetett szert az elmúlt egy évben, de egyes alapokban csökkenhetett is a befektetések értéke.

A Napi.hu megnézte, hogy ha valaki egy évvel ezelőtt szállt be egy befektetési alapba és most szállna ki, akkor hogyan alakult volna a befektetése.

A legnépszerűbb befektetésialap-típus a pénzpiaci alapok csoportja, amelyben az összes kezelt pénz 24 százaléka fekszik. A BAMOSZ oldalán lévő hozam-összehasonlítóból kiderül, hogy az alapok zöme 1 százalék alatti éves hozamot fialt, amely ahhoz képest, hogy 2014 novemberében a lekötött lakossági bankbetétek 1,55 százalékos kamatot fizettek, nem túl szívderítő.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt, hogy a befektetési alapokban kezelt pénzhez bármikor hozzáférhetünk, ellentétben a lekötött betétekben tartott összeghez. Ebben nyilvánvalóan a látra szóló betétekhez hasonlíthatóak, amelyek kamata a tavaly novemberben 0,47 százalék volt (most 0,29). Ehhez ugyanakkor azt is hozzátartozik, hogy az alapkezelők jutalékot kérhetnek az alap visszaváltásáért. Mivel a pénzünk látra szóló betétekben való parkoltatása nem éppen a legjobb befektetés, a pénzpiaci alapok racionális megoldást jelenthettek az elmúlt 12 hónapban, tekintettel arra, hogy a leggyengébbek is hoztak 0,1 százalékot de voltak olyanok, amelyek 2 százalékot is fialtak. A rekorder pénzpiaci alap - amely a dollár gyengülésére játszhatott - 18,2 százalékos pluszt hozhatott a befektetőknek.

Ugyancsak népszerűek a kötvényalapok a kezelt vagyon 22 százalékával, amelyek a pénzpiaci alapoknál magasabb hozammal jártak az elmúlt évben. A legtöbb alap 2-5 százalékot fialt, de elvétve olyanba is belefuthattak a befektetők, amelyből csak veszteséggel szállhatnak ki, amennyiben most zárja a pozícióját. Itt is voltak ugyanakkor olyanok, amelyekből 10 százalék feletti hozammal lehetett kiszállni, a rekorder pedig 31,2 százalékot hozott.

A vegyes alapokban a vagyon 13,5 százalék "parkol". Az elmúlt évi teljesítmény igen változóan alakult az egyes alapok függvényében. A többség hozta a 2-8 százalékos nyereséget, de sokan 1 százalék alatt, vagy mínuszban állnak az elmúlt 12 hónap alapján. Van olyan alap, amellyel pénzünk 13 százalékát veszíthettük el, a legjobban teljesítő viszont 10 százalékot tehetett hozzá a befektetett pénzhez.

Kevésbé népszerű csoport a részvényalapoké, a pénz 4,8 százaléka van ilyen formában. Ez annak tükrében érhető, hogy a piacon lévő rengeteg alap óriási nyereséget és hatalmas buktát is eredményezhetett a tulajdonosoknak. Az egyik oldalon ott van a többtucatnyi 10-31 százalék között fialó alap, a másikon viszont a jelentős, 10 százalékot is meghaladó bukták. A negatív rekorder értéke 97,9 (!) százalékát elvesztette, amely lényegében az jelentette, hogy a befektetők pénze "megsemmisült".

Az egyéb alapok között az abszolút hozamúak (12,7 százalék) szintén a kockázatosak közé tartozott az elmúlt években ugyanis - bár többségük nyereséget hozott - komoly bukták is voltak közöttük. A hozam -64,5 és 19,5 százalék között alakult tavaly november óta.

Jelentősek még az ingatlanalapok (9,2 százalék), amelyben az összesen tucatnyi alap zöme 0,4-3,4 százalékot hozhatott, de volt 12 százalékos buktát és 14,4 százalékos nyereséget hozó befektetés is.