BUX
39279

Így működik a kormány csodafegyvere - mutatjuk a beszédes számokat

A 2004 decemberi adatokhoz képest összesen 10 ezer fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 2014 decemberében, miközben a legalább egy éve állást keresők és a munkanélküli pályakezdők száma még nőtt is valamennyivel – ez derül ki abból a Napi.hu által készített összeállításból, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat utóbbi 10 évének decemberi adatait hasonlította össze.

Napi.hu, 2015. február 20. péntek, 07:19

Az első általunk nézett év végén, 2004 decemberében 400,6 ezer magyar volt regisztrált munkanélküli - derül ki az akkor még Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak nevezett szervezet adataiból. Ez nem volt igazán a magyar gazdaság éve, hiszen az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 11,3 százalékkal, mintegy 40,7 ezer fővel nőtt ezen lakosok száma. A területi különbségek már ekkor jól láthatóak voltak, hiszen amíg például a közép-magyarországi régióban 3,3 százalékot tett ki a regisztrált munkanélküliek száma, addig az észak-magyarországi régióban 16,6 százalékot.

Egy évvel később már valamivel több, egészen pontosan 410,6 ezer magyart regisztráltak munkanélküliként, amivel párhuzamosan mind a pályakezdők, mind a legalább egy éve munkanélküliek száma nőtt. Bár a növekedés 2005-ben lassult az előző évi adatokhoz képest, a részletes adatokat böngészve kiderül, hogy a szellemi foglalkozásúaknál 1,2 százalékos, a fizikai foglalkozásúaknál 2,8 százalékos, a diplomásoknál 4,4 százalékos, a szakképzetleneknél 2,8 százalékos növekedést regisztrált a hatóság egy év alatt. Ekkor a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régiók kivételével minden régióban nőtt az álláskeresők száma, ám az arányok nagyjából a 2004-es hasonlóak maradtak: a csúcstartó a központi régió volt 3,2 százalékkal, a sereghajtó pedig az észak-magyarországi 16,7 százalékkal.

Az általunk nézett évek közül 2006-ban csökkent először az immár nyilvántartott álláskeresőknek nevezett munkanélküliek száma, ekkor decemberben ugyanis 403,4 ezer fő tartozott ebben a körbe, ami 1,8 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Üröm az örömben, hogy a tartósan munkanélküliek száma tovább emelkedett és ekkor már 107,8 ezer főt tett ki. Ide kapcsolódó adat, hogy amíg az előző két évben 30 ezer fölött volt a hónap végéig nem betöltött álláshelyek száma, addig 2006-ban ez 27,4 ezerre csökkent.

Év decembereRegisztrált munkanélküliek / nyilvántartott álláskeresők száma (ezer fő)Változás előző évhez képest (%)A legalább 12 hónapja munkanélküliek száma (ezer fő)Pályakezdő munkanélküliek (ezer fő)A hónap végén rendelkezésre álló álláshelyek száma (ezer fő)2004400,611,394,135,330,72005410,62,5103,138,733,22006403,4-1,8107,836,927,4200744510,313540,226,32008477,47,3146,341,615,42009604,626,7154,151,3102010591,3-2,2170,953,211,72011552,3-6,6126,652,125,42012569,23,1162,266,826,82013414,3-27,212852,390,12014391-5,698,548,757,7
Forrás: NFSZ

A következő egy év ismét nem a magyar gazdasági sikerekről szólt, ezt jól mutatja, hogy ekkor 445 ezerre emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, ez pedig több mint 10 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. 2007 decemberében a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 10,1 százalékot tett ki. Ide kapcsolódóan érdemes kiemelni, hogy a decemberi adatok általában gyengébbek az év többi részénél, mivel télen visszaesik a munkaerő kereslet a szezonális ágazatokban, beleértve az alkalmi munkalehetőségek visszaszorulását is (pl. mezőgazdaság, építőipar, idegenforgalom). Ebben az évben egyébként minden adat romlott, a pályakezdők száma 8,9, a tartósan, azaz 12 hónapja a rendszerben lévők száma pedig nem kevesebb, mint 25,3 százalékkal nőtt.

Eljutottunk 2008 decemberéhez, ahol tovább romlott a helyzet, ekkor ugyanis 477,4 ezer főt tartott nyilván álláskeresőként a hatóság. Ez 7,3 százalékos növekedés egy év alatt, így a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva ekkor már 10,8 százalékot tett ki a munkanélküliek száma. Az összesítés szerint az első alkalommal belépő álláskeresők számában jelentős különbséget látunk, ha megyei szintre bontjuk az adatokat: az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentős emelkedés volt például Fejér, Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron és Heves megyékben, ahol számuk 15-21 százalék közötti mértékben növekedett. Ekkor a nyilvántartott álláskeresőknél a 25 év alattiak aránya 15,6, az 55 éven felülieké pedig 8,3 százalék volt.

A nagy gazdasági válság igazán 2009-ben csapódott be, ami jól meglátszik a munkanélküliségi adatokon is. Az ÁFSZ ekkor ugyanis 604,6 ezer magyar keresett állást, ami 26,7 (!) százalékos növekedés az előző évekhez képest, de nem volt pozitív változás az sem, hogy a nyilvántartott álláskeresők 25,5 százaléka immár több mint egy éve folyamatosan regisztrált álláskereső volt. Ekkor a nyilvántartásba újonnan belépők 22 százaléka az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, 14,8 százaléka a feldolgozóipar területéről veszítette el munkahelyét. A nyilvántartásba ismételten visszalépők közül pedig a legtöbben a feldolgozóipar (17 százaléka), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (15,8 százaléka) és a mezőgazdaság (11,8 százaléka) nemzetgazdasági ágazatból érkeztek.

2010-re valamennyire konszolidálódott a helyzet, ekkor ugyanis az immár Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak elnevezett hatóság 591,3 ezer nyilvántartott álláskeresőről ír, ami 2,2 százalékos csökkenés az előző évi mélyponthoz képest. Romlott viszont a tartósan álláskeresők aránya, amelyek ekkor már az összes munkanélküli 28,9 százalékát tették ki. Ez azt jelenti, hogy 170,9 ezren kerestek immár legalább egy éve állást, ami 10,9 százalékos növekedés egy év alatt. A legnagyobb számú álláskeresőt és pályakezdőt ekkor egyébként az Észak-Alföldön (137,5 ezer, illetve 14,9 ezer) és Észak-Magyarországon (109,2 ezer, illetve 11,1 ezer) találhattuk. Az előző év decemberhez képest Közép-Magyarország és Észak-Alföld kivételével a régiókban csökkent a regisztráltak száma, legtöbb nyilvántartásba belépő álláskeresőt Észak-Alföldön és Dél-Alföldön regisztrálta a hatóság.

Egy évvel később már 552,3 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, azaz közel 40 ezer fővel csökkent a számuk egy év alatt. Jó hír, hogy jelentősen csökkent a tartósan munkanélküliek száma 2011-ben, amelyek ekkor 126,6 ezer főt tettek ki, így éves alapon 25,9 százalékos csökkenésről beszélhetünk. Érdekesség, hogy ebben az évben sikerült a válság előtti, 2007-es adatokat ismét elérni a hónap végén rendelkezésre álló álláshelyek számában, melyek ekkor 25465-öt tettek ki. Ebben az évben egyébként 1132 csoportos leépítési bejelentés érkezett hatósághoz, melynek keretében 11454-en veszítették el az állásukat.

Két éves pozitív trend tört meg 2012-ben, amikor ismét emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma: 569,3 ezer fő küzdött a munkanélküliséggel, ami 3,1 százalékos növekedés az előző decemberhez képest. Ekkor egyébként minden adat romlott, így például a tartós munkakeresők száma 28,1 százalékkal, azaz 35,6 ezer fővel nőtt, de a pályakezdőknél is arányaiban ugyanekkora, számszerűleg pedig 14,6 ezer fős bővülést láthattunk. A 25 évnél fiatalabbak körében 89,5 ezer fő keresett állást, ez pedig 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legtöbb nyilvántartott álláskereső ekkor Észak-Alföldön volt, egészen pontosan 134,9 ezer, míg a legkevesebb 36,5 ezer a Nyugat-Dunántúlon.

Ehhez képest 2013-ban óriási zuhanást láthatunk, ekkor ugyanis már "csak" 414,3 ezer főt regisztrált az NFSZ mint nyilvántartott álláskeresőt, ez pedig 27,2 százalékos csökkenésnek felel meg. Az adatok szinte minden szempontból rendkívül kedvezőek, így például a hónap végén rendelkezésre álló szabad álláshelyek száma 235,7 százalékkal növekedett és meghaladta a 90 ezret. A legalább egy éve állást keresők száma 34 ezerrel csökkent, így 128 ezer főre olvadt, ahogy a pályakezdőknél is 14,5 ezer fős mérséklődést mért a hatóság.

A rossz hír azonban, hogy az okokat nem feltétlenül a gazdaság felpörgésében kell látni, hanem abban, hogy a kormány átszabta a közmunka-programját: a korábbi a 12 hónap és napi 8 óra helyett napi 6 órában és csupán 5 hónapig foglalkoztatnak egy munkanélkülit. Márpedig a rövidebb ideig tartó közfoglalkoztatással több embernek lehet átmeneti időre munkát biztosítani és mivel a szabályok szerint az is foglalkoztatottnak számít, aki a vizsgált időszakban akár csak egy órás jövedelemszerző tevékenység is végzett, így jelentősen lehetett javítani a statisztikán. Ugyancsak szépíti a adatokat az, hogy minden munkanélkülit törölnek a nyilvántartásból, aki visszautasítja a közmunkát. Mint az Index megírta akkoriban: így a "regisztráltak" bárhogy is döntenek (azaz elfogadják-e a közmunkát, vagy sem), a foglalkoztatási statisztika javulni fog, hiszen vagy közmunkásként foglalkoztatottnak számítanak majd, vagy - mivel kiesnek az adatbázisból - javítják a munkanélküliek arányát.

Egy év múlva, azaz 2014 decemberében az új szabályok szerint 391 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami 5,6 százalékos csökkenés 12 hónap alatt. Tavaly év végén a legtöbb álláskereső középfokú iskolai végzettséggel rendelkezett (206,6 ezer), tőlük alig voltak lemaradva a legfeljebb általános iskolát végzők (164,1 ezer), míg felsőfokú végzettséggel mindössze 20,3 ezren rendelkeztek. Tavaly decemberben a foglalkoztatók összesen 77,7 ezer üres álláshelyet jelentettek be, ami 41,1 százalékkal több, mint az azt megelőző hónapban. Rossz hír ugyanakkor, hogy a bejelentett állások 87 százalékához igényeltek támogatást a cégek, azaz a versenyszféra magától továbbra is alig tud új munkahelyeket teremteni. A hó végén is betöltetlen állásokból Közép-Magyarországon volt a legtöbb, egészen pontosan 17073, míg a legkevesebb, 3350 a Dél-Dunántúlon. Megyei bontásban is jelentős eltéréseket mért az NFSZ: amíg Pest megyében 8953 állás állt üresen január elsején, addig Tolnában csak 356.