Így működik Orbánék csodafegyvere

A kormányzat és a cégek is egyre inkább érdeklődnek a külpiacok iránt, ám a komoly eredmények eléréséhez sok még a tennivaló – derült ki az Export Kooperáció egy a témában tartott háttérbeszélgetésén.
Dzindzisz Sztefan, 2014. szeptember 9. kedd, 13:44

Minisztériumot kapott a külgazdaság, ami azt mutatja, hogy kormányzati oldalról is egyre nagyobb a szerepvállalás, de tapasztalatok szerint a cégek érdeklődése is növekszik - állapította meg Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO Consulting partnere, aki szerint sokaknak az export lehet a kiút, amikor a hazai piacot kinőtték.

A kormányzati adatbázisok szerint jelenleg mintegy 3-4 ezer olyan magyar cég lehet, amely lehet az exportra. Gyurácz azonban ezt a számot soknak tartja.

Orbán Viktor kormányfő idén márciusban is arról beszélt, hogy a kormány az exportképes kis- és közepes vállalkozások számát 12 ezerre növelné. Ezzel kapcsolatban Kárpáti Gábor, a Coface országigazgatója szerint itthon is van egy mintegy 10 ezres céglétszám, amely idővel képes lehet exportálni, ám hogy ez mikor valósulhat meg, egyelőre kétséges.

E cégeknek nem feltétlenül egyedül kell megjelenniük a piacokon, sokszor nagyobb esélyük van együttműködve dolgozni. Ezzel kapcsolatban Kárpáti elmondta: bár sokan keresik az együttműködés, az attitűdből adódóan ez legtöbbször nehezen alakul ki. Főleg ha valaki már felépítette cégét, hiszen ilyenkor sokkal jobban félti az elért eredményeket - tette hozzá a Coface vezetője, aki szerint az ilyen együttműködésektől kevésbé kellene félni, mint egy ellenséges felvásárlástól.

A finanszírozási háttér adott, mert bár az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) által nem támogatható az export, a kormány az Eximbank Zrt.-nek köszönhetően az nhp-hoz hasonló kondíciókkal nyújt segítséget a külföldi piacon gondolkodóknak - állapította meg Kovács Viktor, a Budapest Bank Zrt. üzleti hitelezést és értékesítést támogató vezetője. Sőt, ez a hitellehetőség kedvezőbb, mint amihez a nyugat-európai cégek előtt áll - tette hozzá Kovács. Az is állandó gond, hogy bár a pénz megvan, azt nem a megfelelő helyre helyezik, például drága céges autókat vesznek - az első exportlépések megtétele helyett.

Ami a legjobban hiányzik, az a marketing és sales tudás - vélte Gyurácz, aki szerint "tele vagyunk" olyan cégekkel, amelyek bár képesek jó terméket fejleszteni, ám általában fogalmuk sincs, hogyan kell eladni, pozicionálni az adott terméket. Az is probléma, hogy kevés magyar szakember ért a nemzetközi üzletfejlesztéshez, ahogy nem ritka a nyelvtudás hiánya sem.

Trükkök mindig lesznek

Oroszországgal kapcsolatban elhangzott, hogy ha valaki célországot választ, akkor országkockázattal számolni kell. Az 1998-as orosz válság nem volt olyan messze - hangsúlyozta Kárpáti, aki szerint ez is mutatja, hogy milyen gyorsan felejtenek a cégek. A szakember szerint az embargón kívül van egy másodlagos hatás is, hiszen előfordulhat, hogy valaki egy lengyel cégnek adja el a termékét, ám a partner az orosz válság miatt elveszítette a piacának az 50 százalékát, emiatt pedig a magyar cégnek sem tud majd fizetni. Jó hír ugyanakkor, hogy egyelőre nincsenek olyan jelek, hogy az utolsó oroszországi szállítmányokat nem fizetik ki - mondta Kárpáti. A nemzetközi kereskedelemben akadnak késések, így később előfordulhat ilyen probléma, ám lehet, hogy ez csak egy év múlva jelenik meg.

Lassú átalakulás
A magyar állami kereskedőházak mintegy másfél éve működnek, márpedig ennyi idő alatt nem lehet komoly eredményt elérni - vélte Gyurácz, aki szerint éppen ezért jó pár év, mire kiderül, hogy ez a rendszer mennyire lehet eredményes. Ennek megfelelően rövid távon nem lehet nagy eredményeket elvárni a szakember szerint - ezzel együtt idővel eredményes is lehet az elképzelés.

Ez azonban számos dologtól függ. Például az sem mindegy, milyen szakemberek kerülnek ki az adott piacokra, ők mennyire tudják segíteni a magyar cégeket. Mindenesetre nehezítő körülmény lesz, hogy a piac "kevésbé szereti a változásokat" - utalt arra a szakember, hogy HITA-ból a kereskedőházakhoz került az exportfejlesztés. Ezáltal viszont letisztult a külgazdasági fejlesztés, így növekedhet annak hatékonysága.

A háttérbeszélgetésen résztvevő külgazdasági szakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzet jól mutatja, hogyan működik a piacgazdaság, hiszen a cégek egyből keresik - az akár félig legális - megoldásokat: van, aki Svájcon keresztül próbál betörni az orosz piacra, de olyan is előfordult, hogy valaki a Balkánon csomagoltatta az adott árut, ezzel kerülvén ki a szankciókat. Ez a helyzet fordítva is működik, azaz az orosz cégek is keresik a megoldásokat, például Chiléből hoznak be élelmiszert - mondta Kovács.

Minél messzebbre merészkedünk annál nagyobb a kockázat, ám annál nagyobb lehet a profit is - kommentálta Gyurácz a kormányzat keleti nyitás politikáját. Aki a német piacra akar menni, az a világ összes országának cégeivel versenyez, míg keleten előfordulhat, hogy kevesebb lesz a vetélytárs. A cégek érdeklődnek is a lehetőségek iránt - vélte Kárpáti.

Nyugat-Európa telített, míg a keleti piacokon számos területen meg lehet találni a piaci rést. Ilyen példa az azeri piacon a csokoládé, hiszen ott az esküvőn az a szokás, hogy édességet adnak ajándékba. Egy azeri cég ráadásul nem 20 vállalattól kér ajánlatot; ha megkapja megfelelő minőséget az igényére egy magyar cégtől, akkor meg lehet kötni az üzletet.

Csak okosan

Látni olyan cégeket, amelyek nem a piaci körülmények között erősödtek meg, hanem például állami megrendeléseknek, uniós pénzeknek köszönhetően, ők aztán kimennek a külpiacokra és a normális piaci versenyben könnyen bukhatnak egy nagyot - mondta Gyurácz. Nem ingyen pénz kell - értett egyet Kovács, aki szerint ha az uniós terveknek megfelelően elmozdulnánk a visszatérítendő támogatások felé, akkor az jobban átgondolt fejlesztéseket hozhat. Ide kapcsolódik a hosszú távú gondolkodás hiánya, sokkal jellemzőbb, hogy valaki felépíti a cégét, aztán jön egy külföldi nagyvállalat és megveszi "kilóra". Eppen ezért is hiányoznak a magyar gazdaságból az erős középvállalatok, amit sokan alapvető gazdasági problémának tartanak.

Az előző, 2007-2014 közötti uniós pályázati ciklusban gyorsan elfogytak a piacra jutást támogató összegek és várhatóan így lesz ez a mostani időszakban is. Azaz, aki az újságból hall először egy pályázatról, az már késő lesz - vélte Kárpáti, aki szerint tudatosan kell keresni, hogy milyen tenderek lesznek, illetve, hogy ezek közül, melyik lehet alkalmas, a saját cég erősítésére. Ugyanakkor jó hír, hogy várhatóan a most következő hét éves ciklusban több pénz jut majd erre a célra.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

illiber, 2014.09.09 20:23

@Blama: Nem kéne állami szerepvállalás melett a Kelet-Ázsia Társaság megalakításán is elgondolkodni?...


..ha nem lett volna itt a török ,lett volna ...,anglia nyakán nem volt török..,ugye ???..ja ,úgy könnyű volt a világot kifosztani ..,és most abból jól élni ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

illiber, 2014.09.09 20:21

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Abbe, 2014.09.09 18:59

@Blama: Volt a közelmúltban egy ember. Valami Adolf nevezetű. Az oroszok már Berlin utcáin jártak, de még mindig bízott a "csodafegyverben".

Aztán azt is tudjuk, hogy mi lett az ügylet vége. A csodák már csak ilyenek...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kotkodus, 2014.09.09 16:15

"A magyar állami kereskedőházak mintegy másfél éve működnek, márpedig ennyi idő alatt nem lehet komoly eredményt elérni - vélte Gyurácz..."

eddig kereskedelmi kirendeltségek működtek mindenhol a világban. ha jól emlékszem ezeket néha a külker, néha a külügy felügyelte, majd később talán az itdh működtette ezeket.

szóval tulajdonképpen átnevezték kereskedőháznak a létező struktúrát és én nem tudok róla, hogy az átnevezésen (és 1-2 új helyen való nyitáson és talán 1-2 bezáráson) kívül bármi újszerű történt volna ezen a területen.

szóval ez az 1-2 éve működnek kifogás szerintem viszonylag szánalmas propaganda. persze bégetni biztos jó érzéssel lehet ezt is...

amennyiben bárkinek ezzel ellentétes információja van, kérem tételesen, forrás csatolásával szóljon hozzá. örömmel olvasnék a témáról bővebben...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2014.09.09 14:24

Hű, micsoda szélsőliberális gondolat, majdnem leültem:

"Minél messzebbre merészkedünk annál nagyobb a kockázat, ám annál nagyobb lehet a profit is - kommentálta Gyurácz a kormányzat keleti nyitás politikáját. "

Nem kéne állami szerepvállalás melett a Kelet-Ázsia Társaság megalakításán is elgondolkodni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html