"Természetes személyek adósságrendezéséről" címmel nyújtották be KDNP-s képviselők a magáncsődről szóló törvényjavaslatot, amit ha elfogadnak, 2015. szeptember 1-jén lépne hatályba, de 2016. szeptember 30-ig csak azok kérhetnének adósságrendezési eljárást, akiknek a háza vagy a lakása kényszerértékesítés alatt áll - írja az Index.hu.

A csődeljárás megvédi a fizetési nehézségekkel küzdőket attól, hogy a hitelezői igények terhe alatt összeomoljanak. A törvényjavaslat szerint az adósok így megmenekülhetnek a végrehajtástól, a hitelezőknek pedig nem kellene a hosszú behajtással bajlódniuk, egy rendezett eljárás keretein belül juthatnának hozzá a pénzükhöz. A adósságrendezési eljárás lényege, hogy egy adós nem tudja rendesen fizetni a hitelét, akkor adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, aminek a keretében két fajta módon is rendezhetné a helyzetét:

  • Az adós megpróbál megegyezni a hitelezőivel, de ezt már a maga ellen kért magáncsődeljárás keretein belül teszi. Ekkor az adós és a hitelezők a bíróságon kívül próbálnak megegyezni egy olyan megoldásban, ami megkönnyíti a hitel visszafizetését. Ez lehet például a hitel átstrukturálása, a késedelmi kamat elengedése, de akár az összeg egy részének elengedése is.
  • Ha ez nem megy, akkor bíróságon is le lehet futni ugyanezt a kört, polgári nemperes eljárás keretében.
  • De ha így sem sikerül megállapodni, akkor a bíróság dönt arról, hogy az adósnak milyen vagyontárgyait kell eladni. Ezen kívül az adós mellé az állam kirendel egy vagyonfelügyelőt is, aki külön rendelkezne azzal a számlával, ahova az adósnak az összes jövedelme befolyna az eljárás ideje alatt. A tervezet szerint ha az adós ezidő alatt örökölne, azt szintén csak az adósság törlesztésére lehetne költeni.

Kiken segít?

Az eljárás olyanoknak, akiknek a vagyona és a fizetése együttesen nem elég arra, hogy törlesszék a felhalmozott adósságukat, azaz legalább 2 millió forint tartozással kell rendelkezni, de 60 milliós hitel felett már nem lehet magáncsődöt jelenteni. Az sem fordulhat az államhoz, aki öt hitelezőnél többnek tartozik, de azok sem kezdeményezhetik az eljárást, akiknek legalább kétszer akkora a tartozása, mint a csődvagyona, tehát kétszer annyi pénzzel tartoznak, mint amekkora a végrehajtás alá vonható vagyonuk, és a következő öt évben várható bevételük összesen.

A tervezet szerint az "átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező" emberek sem kérhetnek magáncsődöt. Ha viszont valakiről az eljárás közben derül ki, hogy a bevallottnál több pénze van, akkor azonnal véget ér az eljárás, és az adós kikerül a csődvédelem alól.

A törvény létrehozná a kormányhivatalokhoz tartozó Családi Csődvédelmi Szolgálatot is, ami megvizsgálja, hogy a kérelmező egyáltalán eljárás alá kerülhet-e, tehát hogy megfelel-e a törvényi előírásoknak, ha ez rendben van, akkor kirendelik a vagyonfelügyelőt, aki felügyeli a család gazdálkodását, és azt is, hogy az adós betartja-e a bíróság döntéseit. Ha az eljárás sikeres, akkor a cechet a hitelezőknek kell állnia: ez a pénz a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz folyna be.