A miniszter komoly eredménynek nevezte, hogy az Európai  Bizottság elfogadta a 2014-2020 közötti támogatási időszakra tervezett partnerségi megállapodás első verzióját - társadalmi vitája most kezdődik, szövege a Tervhivatal honlapján elérhető -, a végleges verziót az operatív programok tervezetével együtt novemberben tervezi benyújtani a kormány Brüsszelbe, és reményeik szerint 2014 első negyedévében jóvá is hagyhatja azt az EB.

Az operatív programok száma a jelenlegi 16-ról kilencre csökken - a korábbi regionális programokat egyetlen op kezeli majd, és fejlettsége miatt a Közép-Magyarországi külön op-t kap -, az NFÜ jelenlegi feladatai, szerepe pedig megszűnik.

A GINOP prioritásaihoz egyelőre még nem rendeltek forrásösszeget, azt a társadalmi vita és a kormány döntése határozza majd meg. A jelenlegi elképzelések szerint 7 főbb prioritás mentén tervezik majd a fejlesztési programokat. Ezek: a kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése, javítása, a tudásgazdaság fejlesztése, az infokommunikációs technológiák fejlesztése, célzott munkahely-teremtési és megőrzési programok, a foglalkoztatás ösztönzése, és a technikai segítségnyújtási keret.

Szeretnénk, ha a kormány a tervezés során komoly figyelmet fordítana arra, hogy elkerülje, amit az ÚMFT kezdetekor megtapasztaltak a vállalkozások, hogy két évig pályázatok alig jelentek meg, kifizetés pedig egyáltalán nem volt - hívta fel a figyelmet Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke.

Antalffy Gábor a KISOSZ elnöke pedig azt kérte, hogy a tervezés során készüljön egy olyan program, a kisvállalkozások sikeres generációváltását támogatja, valamint azt, hogy a programtervezés során ne csak az exportáló kkv-k fejlesztésére koncentráljanak, mivel a hazai kkv-k 80 százaléka elsősorban belföldi tevékenységéből akar megélni.

Traub Gábor, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vezetője vállalkozásbarátabb pályázati ügyintézést, illetve az irányító hatóságok, kifizető ügynökségek részéről több bizalmat kért a pályázók számára. Szerinte egyébként érdemes volna az uniós források egy jelentősebb részét visszafizetendő, rulírozó konstrukcióban felhasználni, mivel így biztosítható, hogy minél tovább a magyar fejlődést segíti ez az összeg, és nem hagyja el az országot.