Bár számos téma volt az EU-csúcson (egyebek mellett a görög adósságrendezés, Nagy-Britannia és az EU viszonya, kül- és biztonságpolitikai stratégia, az öt elnök javaslata a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére) a miniszterelnök főleg a migrációról beszélt. (Abból a szempontból érthető, hiszen ez volt az az uniós csúcson érintett témák közül, amelynek kapcsán Magyarországnak újra sikerült a figyelem középpontjába kerülnie - a szerk.) A miniszterelnök szerint - és ezt az álláspontot képviselte hazánk az igen heves vitákat kiváltó csúcson - nem menekülthullámról van szó, hanem népvándorlásról, amit az európai menekültügyi rendszer nem tud kezelni, ezért felül kell vizsgálni. Orbán hangsúlyozta: ez nem fog egyhamar elmúlni, még évekig velünk marad, hiszen sokmillió ember van úton, akik a Nyugat felé tartanak és idővel még többen lesznek.

Amikor az úgynevezett dublini rendszert kialakították, még nem a jelenlegi feltételek álltak fenn, vagyis nem volt szó sokmilliós népvándorlási nyomásról. Most új kihívással kell szembenézni. A miniszterelnök is megerősítette, hogy nagyon kemény vita volt erről, és a magyar delegáció "jól állta a sarat". A megszületett döntés megfelel Magyaország és a magyar emberek érdekeinek - értékelte a döntést.

Köszönet Szijjártónak és Pintérnek

Az Európai Unió vezetői belátták, földrajzilag átfogó megközelítésre van szükség menekültügyben - vélte Orbán, aki szerint a figyelem mindeddig Görögországra és Olaszországra, vagyis a tengeri útvonalon érkező határsértőkre irányult, a balkáni, szárazföldi útvonal viszont alig kapott figyelmet. Ez azonban mostantól megváltozik. Az EU csúcsértekezletén a kormány- és államfők megegyeztek ugyanis abban, hogy távol kell tartani a közösség területétől a menedékjog elnyerésére nem jogosultakat, s ennek érdekében együttműködést kell kialakítani a kibocsátó és a tranzitországokkal egyebek mellett például a fejlesztési politikával összekapcsolva.

Ennek kapcsán kitért a kötelező kvótarendszer kérdésére. A miniszterelnök úgy véli, ez azért nem jó ötlet, mert egy meghívásként lehet értelmezni; vagyis kívülről úgy látszik, mintha érdemes lenne nekiindulni ennek az útnak, mert úgyis a letelepítés lesz a vége. Ez a kérdés szerinte a levegőben maradt a csúcs lezárulta után is, nem jutottak dűlőre.

Továbbá úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság által javasolt 40+20 ezer menekült két év alatti szétosztása az EU tagállamai között nem jelent megoldást a problémára. Magyarország nem akar ebben a teherelosztásban résztvenni, mert már így is nagy teher hárul rá. A miniszterelnök meglátása szerint Magyarországra egyetlen menekültet sem kellene hozni, hanem inkább el kellene vinni azokat, akik ideérkeztek.

Szerinte Szijjártó Péter külügyminiszternek és Pintér Sándor belügyminiszternek a munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy most a csúcson sikerrel tudta képviselni azt a nézetet, miszerint a kvótarendszer legyen önkéntes alapú. Mellesleg megjegyezte, hogy az áprilisi EU-csúcson már megállapodás született arról, hogy önkéntes alapú lesz ez a rendszer.

Frontország legyünk?

Felmerült a csúcson annak a kérdése is, hogy Görögországhoz és Olaszországhoz hasonlóan Magyarország is úgynevezett frontországgá legyen-e nyilvánítva, miután az említett két országnál is nagyobb nyomás nehezedett rá a migrációs hullám miatt az utóbbi időszakban, illetve azért, hogy így részesülhessen hasonló támogatásokban.

Orbán ugyanakkor úgy vélte, hogy nem indokolt egy kosárba tenni ezekkel az országokkal Magyarországot, inkább azon az állásponton volt, hogy mindenki tartsa be a dublini egyezményeket. Ha ez így lenne akkor ugyanis nem érkezne Magyarországra egyetlen menekült sem, hiszen a jelenleg a déli határnál megjelenők nem Magyarországnál lépnek először az EU területére.

Orbán azt is hozzátette, hogy az úgynevezett befogadóközpontokat - "hotspotokat" - a frontországok területén vagy azokon kívül kellene létrehozni és nem Magyarország területén. Ennek az álláspontnak az érvényesítésében szerinte nagy szerepe volt annak, hogy a visegrádi országokkal együtt állt ki Magyarország - Robert Fico szlovák miniszterelnök szerepét külön is kiemelte.

Orbán most is leszögezte: mindenkinek saját kötelezettsége a határok védelme. Magyarország meg fogja védeni a határait. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ideiglenes határzár nem irányul Szerbia ellen. Magyarország alkalmazni fogja a dublini előírásokat, nem függeszti fel a rendelkezéseket - szögezte le Orbán, és hozzátette: Magyarország egyúttal elvárja, hogy a többi ország is alkalmazza ezeket a szabályokat.

A miniszterelnök hangsúlyozta, az EU belátta: Magyarország és Bulgária a menekülteknek az európai közösségen belüli elosztásakor speciális bánásmódot igényel.

Kerítés? - Lesz!

A miniszterelnök az EU-csúcs eredményei ellenére úgy nyilatkozott, hogy a déli "ideiglenes határzárat" - azaz a kerítést - mindenképpen meg kell építeni annak érdekében, hogy a menekülthullámot megállítsuk. Ez akkor is megépül, ha nem kapunk hozzá segítséget; majd mi kiizzadjuk a költségét - most 6,5 milliárdnál járunk. A kerítés felépítés után minden meg fog változni, ugyanis módosulni fognak az útvonalak - magyarázta.

Az uniós csúcson az olasz kormányfő az épülő kerítésekkel kapcsolatban nagyon határozott, nem éppen támogató véleményt fogalmazott meg. Az erre utaló kérdésre Orbán annyit mondott, hogy emiatt most nem bocsátkozott vitába, nem akart "tengelyt akasztani Olaszországgal", "lenyelte". Az emiatt kritikákat megfogalmazókra pedig annyit mondott: "irigyeljük a problémáikat". Ugyanakkor azt is megjegyezte: szerinte lényeges különbség, hogy a berlini falat és a vasfüggönyt nem szuverén államok építették, ezért az összehasonlításnak nincs értelme.

A határzárral kapcsolatos felháborodás miatt Jean-Claude Junckernek az Európai Bizottság elnöklnek és Donald Tusknak az Európai Tanács elnökének írt levelekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: a leveleket azért kellett megírni, mert történt egy "nyelvi baleset": a határőrség hozott egy technikai döntést, amiből a nap végére az lett, hogy Magyarország felfüggeszti a dublini egyezményt. Orbán szerint csak annyi történt, hogy közigazgatási szinten kezelték a problémát és nem poltiikai szinten - emögött semmilyen, uniós csúcs előtti taktikai megfontolás nem volt.

Emiatt akasztunk bajuszt az Európai Bizottsággal

Az Európai Bizottság Magyarországról készült országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazottakkal kapcsolatban annyit mondott: általában elfogadható, részleteiben viszont nem. Ezzel kapcsolatban két ajánlást emelt ki, amelyeket Magyarország nem hajlandó megfogadni: a közmunka és egy 0,5-0,6 százalékos GDP arányos áht-hiánycsökkentés.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: ezt nem látják sem indokoltnak, sem szükségesnek. "Megszorítások márpedig nem lesznek" - szögezte le. A közmunkával kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott: "más csillagrendszerben mozgunk", az a baj, hogy a bizottság aktív munkaerőpiaci eszközként tekint a közmunkára, ez pedig társadalompolitikai eszköz a magyar kormány szerint. Mi eredményez nagyobb boldogságot, biztonságot valakinek? Az a lényeg - fogalmazott a miniszterelnök -, hogy ezek az emberek másfél évtizede nem keltek fel reggelente dolgozni, mert nem volt értelme. A közmunkával értelmet szerettek volna adni az emberek életének, hogy bekapcsolják őket, emberhez méltó életbe beemeljék őket. Orbán szerint ezt kéne látnia a bizottságnak is, hogy ennek van egy lelkisége, keresztényi meggyőződésből fakadó politikai filozófiája.

Szabó Zsuzsanna, Brüsszel