BUX
38657

Így rohanhat Orbán a Nyugat karjaiba

Viktor és Vlagyimir show készül Budapesten - tudósítja olvasóit The Economist, a világ legbefolyásosabb gazdasági-politikai hetilapja. A cikkből kiderül, melyik az a forgatókönyv, amely visszaterelheti a Nyugat oldalára a Moszkvával barátkozó magyar kormányfőt.

Napi.hu, 2015. február 13. péntek, 10:02

Németország és más európai országok aggódnak a magyar-orosz kapcsolatok alakulása miatt, amit csak táplál, hogy Angela Merkel német kancellár budapesti látogatása után két héttel Vlagyimir Putyin orosz államfő is felkeresi a magyar fővárost. Orbán Viktor miniszterelnök, ahogy fogalmaz, "rugalmas" gázszállítási megállapodást akar kötni vendégével a lejáró egyezmény helyett, Putyin meg akarja mutatni a világnak, hogy nem olyan elszigetelt, mint azt sokan hiszik - írja szerkesztőségi cikkében a The Economist.

Az ukrán válság és Orbán orosz kapcsolatai ráirányították a reflektorfényt Magyarországra. A grúz miniszterelnök a héten vizitelt Budapesten, a török elnök hamarosan követheti. Nyugaton attól tartanak, hogy Orbán autokratikus hajlamai tovább erősödhetnek, miután kisebb sokkot okozott tavaly júliusi erdélyi beszédével, amelyben arról értekezett, hogy Magyarország ugyan demokrácia marad, de egyben illiberális állammá válik.

Jó példaként Oroszországot, Törökországot és Kínát hozta fel. Merkel asszony ugyan bírálta ezt a felfogást kettejük budapesti sajtótájékoztatóján, ám vendéglátója határozottan visszautasította a kritikát - sorolja az előzményeket az amerikai gazdasági-politikai hetilap.

Satuban a magyarok

Ukrajna ügyében Orbán ingadozik az orosz kapcsolat erősítése és a Magyarország EU- és NATO-tagságából fakadó kötelezettségeinek teljesítése között. Azzal érvel, hogy az Európai Uniót leszámítva Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere Oroszország. Emellett megjegyzi, hogy az USA elvesztette érdeklődését Kelet-Közép-Európa iránt. Ezért országának a német és az orosz kapcsolatra kell koncentrálnia.

Putyin látogatásával kapcsolatban az a legfontosabb kérdés, hogy az orosz elnök milyen árat igyekszik kisajtolni magyar partneréből egy esetlegesen kedvezőbb gázárért cserébe. Az olcsó gáz ugyanis a magyar kormány populista politikájának alappillére - derül ki Krekó Péter, a Political Capital tanácsadó cég vezetőjének szavaiból. Putyin nyomást akar gyakorolni az EU leggyengébb láncszemeire, hogy megtörje a Moszkvával szembeni szankciókat támogató európai egységet.

Túl messze ment

Nyugaton sokan úgy gondolják, hogy Orbán túl messze ment a magyar-orosz kapcsolatok szorosabbra vonásával. Szálka a szemükben a paksi atomerőmű bővítéséről kötött, 10 milliárd eurós kölcsönt is tartalmazó szerződés, amelyről a magyar kormány titokban, tender kiírása nélkül állapodott meg Moszkvával. A hivatalos propaganda nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázza a titkolózást.

Emellett Orbán tavaly szembe ment az EU-val, amikor azt állította, hogy a Moszkva-ellenes szankciók több kárt okoznak Európának, mint az oroszoknak. Ismételten szóba hozta a Kárpátalján élő magyarok autonómiáját, amit Nyugaton úgy értelmeztek, hogy a lehető legrosszabbkor gyengíti az ostrom alatt álló kijevi kormányt, amivel végül is megint csak a Kremlt segíti.

Később fordított politikáján: kiállt Ukrajna szuverenitása mellett, hangsúlyozta Magyarország NATO-elkötelezettségét, illetve a magyar-német kapcsolatok fontosságát. Az európai kormányok megértik a magyarok energiagondjait, de ez nem jelenti azt, hogy elnéznék Budapest leválását az ezzel kapcsolatos közös állásponttól - fejtegette az Economistnak egy uniós diplomata. Az EU-tagállamok megállapodtak egy stratégiában ezzel kapcsolatban - a több lábon állásban -, és ki fognak tartani emellett, mindenekelőtt azért mert az energiaellátás problémája különösen érzéken terület.

Végzetes forgatókönyv

Oroszország és Magyarország viszonyai elszigeteltek a világpolitikai helyzettől - véli Vlagymir Szergejev, budapesti orosz nagykövet. A The Economist szerint nem igazán valószínű, hogy ez így lenne. A Magyarországgal hatályos Ukrajna hosszú, sötét árnyékot vet az egész térségre.

A legborzalmasabb forgatókönyvek egyike szerint Ukrajna darabokra hullik, ami menekültek áradatát indítja el az országból nyugat felé. Nagyjából 200 ezer magyar él Kárpátalján, akik jó része ebben az esetben minden bizonnyal a szomszédos anyaországban keresne menedéket magának a káosz elől. Ez arra késztetheti Orbán Viktort, hogy éles irányváltással visszaforduljon a Nyugat felé, mert hiszen honnan máshonnan remélhetne támogatást ebben a végzetes biztonsági helyzetben és humanitárius katasztrófában.