Így szállt el a hiány - győzelmi jelentés az NGM-től

A tervezettnél a GDP egy százalékával 326,2 milliárd forinttal magasabb lett tavaly az államháztartás (áht) pénzforgalmi hiánya, így 1218,6 milliárd forint lett, ám ebből 560 milliárdot a késő uniós támogatásokkal magyaráz az NGM. Ugyanakkor lehetséges, hogy ez a pénz vagy annak egy része soha nem érkezik meg Brüsszelből.
Papp Zsolt, 2016. január 21. csütörtök, 15:56

Az államháztartás hiánya a nemzetgazdasági tárca részletes adatai szerint 1218,6 milliárd forint lett, ami 36,6 százalékos túllövés az engedélyezett 892,4 milliárd forinttal szemben. Az áht-deficit legutóbb 2011-ben volt ennél magasabb, akkor 1734,4 milliárd forinttal haladták meg a kiadások a bevételeket. (A költségvetés eredetileg 877,4 milliárdos hiánnyal fogadta el a parlament - ám a deficitet időközben megemelték.)

A négy éve nem látott áht-hiány egyértelműen a kormány döntése volt - hiszen a hiánycélt alárendelték az uniós kifizetéseknek maximalizálásnak. A kormány célul tűzte ki a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus teljes keretének lehívást - végül a tavalyi utolsó havi kifizetések nyomán bőven száz százalék feletti lehívással büszkélkedik a kormány.

A túlteljesítés miatt, illetve az unió késlekedése miatt mintegy 560 milliárd forintnyi olyan támogatást is kifizetett a magyar állam - aminek az ellenértéke december 31-ig nem érkezett meg Brüsszelből. Tavaly 1160,1 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt át a költségvetésen, ami 552,9 milliárd forinttal alacsonyabb a 2014-es összegnél. Elvileg a következő hetekben ez a pénz vagy annak nagy része megérkezik, így az eredményszemléletű hiány akár a GDP 2 százaléka alatt maradhat - így a magyar államháztartás bőven belefér a maastrichti 3 százalékba.

A kormányzati várakozás szerint az uniós eljárásokban fontos hiány így a GDP 2 százaléka, az államadósság mértéke pedig a bruttó hazai termék 76 százaléka lehet. A pontos adatokat csak március legvégén hozza nyilvánosságra az Eurostat - addigra tisztábban lehet látni majd az elmaradt uniós támogatások kifizetésével is.


Az uniós ügyeket nem nézve a múlt év kifejezetten jól alakult, a főbb adóbevételek 848 milliárd forinttal nőttek 2014-hez képest. Jelentősen emelkedtek az áfabevételek: 3035 milliárd forintról 3285 milliárd forintra, de megugrottak a társasági adóbevételek is: tavaly 548,8 milliárd forintot fizettek be a cégek, a 2014-es 394,8 milliárd forint után. A személyi jövedelemadóból is százmilliárddal többet szedtek be 2015-ben (1688,6 milliárd forintot). A bevételi többlet a gazdasági növekedés többletéből és a szigorúbb ellenőrzésekből folyt be - tavaly már teljes gőzzel működtek az online kasszák és beindult a a közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) is.

Miközben az áht bevételei csökkentek, a kiadások emelkedtek: tavaly 13 022,0 milliárd forintot költött az állam, ezzel szemben csak 11 826,1 milliárd forintos bevételre tett szert. Csökkentek a lakástámogatási kiadások, a tömegközlekedés szociálpolitikai támogatásai, jelentősen nőttek viszont a egyedi kiadások. Ezek közül is kiemelkedik az Eximbank Zrt támogatása, amely még az év utolsó napjaiban is jelentős - két lépésben összesen 31 milliárd forintos - tőkeemelést kapott. A szociális kiadások infláció felett emelkedtek: összesen 708 milliárd forint ment erre a célra.

Durván elszálltak viszont a költségvetési szervek kiadásai: míg a minisztériumok és a közintézmények 2014-ben 7480,3 milliárdot költöttek, a tavalyi számla 8470,2 milliárd forint volt. A növekmény egy része a minisztériumoknál csapódott le - de itt jelentek meg az uniós kifizetések is. Átlagosan 30 százalékos illetményemelés volt 2015 júliusától a rendőrségen és a honvédségnél, ami szintén a kiadásokat növelte.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Vote, 2016.01.21 17:23

http://index.hu/belfold/bestofgyf
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html