BUX
39462

Így szavaztak a monetáris tanács tagjai

A jegybank monetáris tanácsának legutóbbi, február 24-i ülésén az összes jelenlévő tag egyhangúlag támogatta az alapkamat tartását. Balog Ádám hiányzott.

MTI-Eco, 2015. március 11. szerda, 15:39

A monetáris tanács rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet az MNB szerdán tett közzé a honlapján, kiderül: a tanács megítélése szerint az aktuális kamatszint még támogatja az inflációs cél középtávú elérését és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését, ezért nem látja indokoltnak annak megváltoztatását. Az alapkamat 2,1 százalékos szinten tartása mellett voksolt Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László. A kilencedik tanácstag, Balog Ádám nem volt jelent a döntéskor.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy rövid távon tovább erősödtek a lazább monetáris politika irányába mutató kockázatok, azonban majd a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében, a középtávú inflációs és reálgazdasági kilátások átfogó áttekintését követően értékelik a monetáris kondíciók esetleges további lazításának szükségességét. Ezzel összefüggésben több tanácstag hangsúlyozta, hogy az alapkamat mostani tartása növeli a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát.

A monetáris tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A januári inflációs adat alapján a fogyasztói árak historikusan alacsony dinamikát mutatnak. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció visszafogott alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, valamint az inflációs várakozások mérséklődése. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. A piaci szolgáltatások alacsony árindexe alapján növekedett a valószínűsége a másodkörös hatások kialakulásának.

Közölték, a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás az előrejelzési horizont második felében számottevően gyengülhet, és bár a lefelé mutató kockázatok erősödése mellett, de az infláció az előrejelzési horizont második felében elérheti az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékhoz közeli értéket.

A monetáris tanács megítélése szerint az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél elérése a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat. A tanács következő kamatmeghatározó ülését március 24-én tartja, amelyről április 8-án tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.