A Napi Gazdaság hétfői Ellátási lánc mellékletének cikke

Akár az eredeti útdíjtenderen elindult Synergon Integrator Kft.-vel (SI) és annak kínai partnerével, a CITCC-vel is együttműködhet az az i-Cell Kft., amely − a Népszabadság értesülése szerint − megnyerte a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. nemzetbiztonsági védőernyő alatt lefolytatott új tenderét. Ez a feltételezés azért állhatja meg a helyét, mert az utóbb a nyertes Getronics Zrt. visszalépésével dugába dőlt közbeszerzési eljáráson a Synergon közösen indult a kínai céggel és az i-Cell-lel is. Az SI anyacége, a Synergon Nyrt. nem kívánta kommentálni korábbi partnerének várható terveit, az i-Cell pedig cikkünk élesítéséig nem nyilatkozott az ügyben. A nyertes kft. a legfrissebb elérhető, 2011-es adatok szerint 21 főt foglalkoztatott, árbevétele mintegy 420 millió, mérleg szerinti eredménye pedig 23,7 millió forint volt. A ceginfo.hu adatai szerint az i-Cell négy magánszemély és három kft. tulajdonában van, s ez utóbbi cégek, illetve azok tulajdonosai további kapcsolatban állnak egymással. Az így kirajzolódó "cégcsoport" tagjai jellemzően kisebb vállalkozások, egy részüknek sem bevétele, sem foglalkoztatottja nem volt.

Az állam továbbra is kitart amellett, hogy a kormányhatározatban szereplő határidőkre megvalósul az elektronikus útdíjrendszer, ami eszerint 2013. július 1-jén élesben elindul − erről tájékoztatta a Napi Gazdaságot a fejlesztési tárca, ahol azt is megtudtuk, hogy az eredménytelen közbeszerzési eljárást követően az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.) lehívta a Getronics ajánlati biztosítékát és feljelentést tett az ügyben a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) és a rendőrségen is. (A GVH arról tájékoztatott, hogy jelenleg vizsgálja az útdíjtenderrel kapcsolatban beérkezett jelzést.) Ezt követően a 2013. január 23-i kormányzati döntés elveinek megfelelően át kellett tervezni a megvalósítás módját, ami maga után vonta a díjszedési és útdíj-szolgáltatási koncepció átdolgozását is. A díjfizetés ellenőrzésének módja is megváltozott, az ellenőrzés folyamatait a Belügyminisztériummal egyetértésben úgy alakítják ki, hogy abban az ORFK is részt vesz.

Az ellenőrzésről és a tervezett rendszerről nem sokat lehet tudni, a fejlesztési tárcánál azt azonban elmondták, hogy az meg fog felelni az európai útdíjrendszerek átjárhatóságáról szóló irányelvnek. A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt időszakban az ÁAK Zrt. kialakította a rendszer kiépítésére vonatkozó feladat- és ütemtervet, megtervezte és előkészítette számos feladat végrehajtását.

Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen technikai megoldást választott az ÁAK, amelyet a következő két és fél hónapban meg is lehet valósítani, miközben az egykori pályázaton induló cégek mindegyike szerint még a 2012 decemberétől 2013. júliusig tartó időszak is nagyon szűk lett volna. Piaci szereplők csak abban az esetben tartják megvalósíthatónak a rendszert a kőbe vésett határidőig, ha az a pályázatban szereplőhöz képest lényegesen egyszerűbb és így feltehetően olcsóbb is lehet. A tender bukásakor a kormány azt vállalta, hogy a nyertes cég ajánlatában szereplő összeget szánja a beruházásra: a Getronics Zrt. nettó 34,89 milliárd forintos áron vállalta a feladat elvégzését. Kérdés, hogy végső soron ez lesz-e az olcsóbb megoldás, idővel ugyanis minden bizonnyal szükség lesz a rendszer kiegészítésére, sőt − a közlekedési szakértők szerint − célszerű lesz alkalmassá tenni a fővárosi parkolási rendszer kezelésére is.

Ez lesz az öszvérmegoldás?

Piaci körökben arról beszélnek, hogy az ÁAK − miközben megpróbálja kiépíteni az elektronikus rendszert − július 1-jétől, a mai e-matricát megtartva, csak egy papíralapú megoldással fog előállni. Ezt főleg a külföldieknek szánnák, ám a megoldás számos nehézséget vetne fel: az adminisztráció miatt a fuvarozóknak gondot okozna a "jegyek" megvásárlása, ami ráadásul üzemeltetési oldalról költséges is lenne, hisz számos értékesítőpontot kellene kialakítani. Hasonló problémát jelentene a papíralapú dokumentumok ellenőrzése is, amihez a hírek szerint háromszáz pontot akarnak létesíteni. Ráadásul ez sok kockázatot rejt magában, hiszen a pontos útvonalat nem lehet ellenőrizni, ez pedig bevételkiesést, de legalábbis pontatlan számítást eredményezne. A fuvarozók körében terjedő másik elképzelés szerint pedig egy, az internetről letölthető program szolgálna a rendszer alapjául, ez egy szinte folyamatos és egyben pluszköltséget jelentő sms-kapcsolatot feltételezne, ahol a Vodafone lenne a háttérszolgáltató.

A technológia tehát határidőre elkészül a minisztérium szerint, s ezt állítja az útdíjtörvényről is: a jogszabály elfogadása az országgyűlés döntésétől függően, de még biztosan 2013. július 1-je előtt várható. Így a végrehajtási rendeletek kihirdetésére, jogalkalmazók általi megismerésére és a felkészülésre is elegendő idő áll majd rendelkezésre − kérdés persze, hogy a díjfizetésre kötelezettek szerint ez az idő mire lesz elég. A törvénytervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése tavaly decemberben megkezdődött, de feltehetően további egyeztetésre lesz szükség, hisz a konstrukció időközben megváltozott, a jogszabály tartalmát pedig épp az időközben meghatározott megoldáshoz kell igazítani. A minisztériumi válasz szerint ugyanis a törvény célja egy olyan működő díjszedési rendszer kereteinek a létrehozása, amely biztosítja a közlekedési infrastruktúra fenntartásához szükséges bevételeket. Mint ismert, a kormány éves szinten 150 milliárd forint pluszbevételre számít az elektronikus útdíjból.