Magyarországon állandó problémát okoz az 1980 óta csökkenő népesség, a folyamatosan öregedő társadalom, melynek következtében 2050-re 20-ról 30 százalékra növekszik az időskorúak aránya. Ez másképp fogalmazva azt jelenti, hogy egy aktív korúra már egy nyugdíjas fog jutni.

A rossz hír, hogy ezáltal jóval többet kell majd nyugdíjra fordítani, egészen pontosan a mai 9 százalékkal szemben a bruttó hazai termék 13 százalékát. Ezt pedig van adóemeléssel éri el az állam, vagy végignézi, hogy a nyugdíjak értéke a jelenlegi kétharmadára csökken - véli az Aegon.

A nyugdíjrendszer ezen kívül is több, alig kezelhető kockázattal is küzd: ilyen a rugalmatlanság a már fizetett járadékoknál - amelyeket nominálisan nem lehet, vagy politikailag nagyon veszélyes csökkenteni - a hosszú távú gazdasági változásoktól való függés, illetve a rövidtávon is erős kitettség a gazdasági ciklusoknak.

Ugyanakkor a magyarok többsége nincs felkészülve a nyugdíjas éveire, a biztosító adatai szerint a nyugdíjcél még mindig alulértékelt a megtakarítások között, és a magyar lakosság időskori évekre való felkészültsége sem megfelelő. Itthon például mindössze 25 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen előtakarékoskodnak, és 19 százalék azoké, akik időnként tesznek félre.

Rosszabbul állunk, mint kellene

Ugyancsak sokatmondó adat, hogy az Aegon 2012-től végzett, 15 országra kiterjedő nyugdíjkutatása szerint Magyarország az alsó harmadban jár a nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) értéke alapján: ennek értéke nálunk 5 pont a lehetséges 10-ből, miközben a legjobb országok 7 pont feletti értékeket produkálnak, míg a 15 vizsgált piac átlaga 5,8. Figyelemre méltó emellett, hogy a klaszteranalízis alapján - amelyben a hasonló paraméterekkel rendelkező országokat próbálták csoportokba rendezni - Magyarország kilóg a sorból. Ennek leginkább kulturális okai vannak: például az, hogy a személyes felelősség érzése, nyugdíjtervezési ismeretek és a megtakarítások mennyisége alapján is utolsó helyen állnak a magyar háztartások.

A magyarok 55 százalékban az államtól várják a nyugdíját, 19 százalékban a munkáltatói programoktól, és 29 százalékban a saját nyugdíjcélú megtakarításokból. Magyarországon alacsonyabb az átlagnál azoknak az aránya, akik elfogadható megoldásnak tartanák a nyugdíjkorhatár emelését, vagy az adók növelését, illetve az állami kifizetések mérséklését.