BUX
38225

Illúziókba ringatják magukat a jövő nyugdíjasai

A magyarok többsége aggódik a nyugdíjas kori megélhetése miatt, úgy érzi, hogy az államtól várható nyugdíj mellett mindenképp szüksége lesz valamilyen kiegészítő bevételre. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az elmúlt három évben nőtt azoknak az aránya, akik nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkeznek.

Szabó Zsuzsanna, 2010. november 24. szerda, 19:06

Figyelemre méltó változás következett be a magyarok gondolkodásában az elmúlt három évben - mondta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító vezérigazgató-helyettese, aki a Heti Válasz és a Figyelő Öngondoskodás című konferenciáján a biztosító legfrissebb kutatását ismertette. Az a korábbi kutatásokból is kiderült már, hogy a megkérdezettek tudatában vannak annak, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a megszokott életszínvonaluk fenntartásához, az viszont változásnak tekinthető a 2010-es kutatás szerint, hogy a saját felelősségük tekintetében tudatosabbak lettek és elkezdtek saját megtakarításokat felhalmozni a nyugdíjas éveikre.

A felmérésből emellett az is kiderült, hogy az három évben tendenciáját követve tovább nőtt az állami nyugdíjban nem bízók aránya. A magyarok több mint 80 százaléka nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz. Ezzel párhuzamosan viszont csökkent azoknak az aránya, akik szerint egyedül az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról.

Az egész Európára kiterjedő kutatás szerint a nyugdíjas korban várható bevételi források közül a magyar megkérdezettek csaknem 40 százalék a rendszeres megtakarítással felhalmozott vagyont tekinti ilyennek, 33 százalékuk viszont azt gondolja, hogy elegendő, ha akkor tesznek félre, ha van rá lehetőségük. Az ingatlan befektetést a megkérdezettek csaknem 10 százaléka tartja jó lehetőségnek.

A magyar lakosság nagyobb része úgy látja, hogy a következő 12 hónapban ugyanannyit, vagy még többet is fog tudni nyugdíj céljára félretenni, mint eddig, egyharmaduk azonban nyugdíjcélú megtakarítási ütemének csökkenésére számít - tette hozzá Zolnay.

Nem magyar sajátosság

A kutatás szerint Európa valamennyi államára jellemző, hogy lakosaik aggódnak amiatt, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk az életszínvonaluk fenntartásához, 60 százalékuk úgy látja, hogy életszínvonal csökkenésre kell számítania. Ez az arány Lengyelországban kiemelkedően magas, itt eléri a 70 százalékot. Ennek ellenére a lengyeleknél a legnagyobb azoknak az aránya is, akik elsősorban az állami nyugdíjra számítanak, a franciáknál erre a lakosságnak csak 35 százaléka számít.

Zolnay aggasztónak nevezte, hogy még Európa fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országaiban is a lakosságnak csak kevesebb, mint fele tervezi, hogy magán-megtakarításokból egészítse ki a nyugdíját.

Az Aviva kutatása alapján a franciák 47 százaléka, a spanyolok és a lengyelek 39 százaléka tesz félre rendszeresen, de nyugdíj tervezéssel még mindig csak kevesen foglalkoznak Európa-szerte.

A kutatásból arra is rávilágított, hogy az állami nyugdíj, a megtakarítások és a valós igények közti különbség fedezésére a legkézenfekvőbb megoldásnak a nyugdíjas kori munkavállalást tartják Európa polgárai.

Zolnay ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy ennek realitásával nem igazán foglalkoznak. A magyarországi megkérdezettek ugyanis arra a kérdésre, hogy mivel egészítené ki az államtól kapott nyugdíját, azt válaszolták - szinte magától értetődően - hogy majd dolgozni fognak. Vagyis azt gondolják, hogy szükség lesz rájuk. Ismerve azonban a munkaerőpiaci sajátosságokat, ez meglehetősen illozórikusnak tűnik.

Ez utóbbi véleményt erősítette meg Farkas András, a Brokernet vezérigazgató-helyettese is, aki saját cégének kutatásaira hivatkozva elmondta, hogy 55 év felett már „zombinak" számít az ember a munkaerőpiacon. Ennek feloldását viszont minden eddiginél nagyobb paradigmaváltással lehetne - mutatott rá.