BUX
39279

Ilyen előnyei vannak az szja-csökkentésnek - így számol az MNB

A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar marginális és átlagos adóékek szintje továbbra is a visegrádi országok érteke felett alakul, ezért a bérekhez kapcsolódó adóterhek csökkentése továbbra is indokolt. Az szja-kulcs mérséklése révén jelentősen csökkenthető az adóék, ami hozzájárul a nettó keresetek növekedéséhez. A háztartások rendelkezésre álló nagyobb jövedelme pedig segíti a fogyasztást. A nagyobb munkakínálat nyomán érdemben csökkenhetnek a munkaerőhiány és elvándorlás által előidézett problémák. A kamat- és osztalékjövedelmek utáni jövedelemadó csökkentése növeli a megtakarítások vonzerejét.

Napi.hu, 2016. december 1. csütörtök, 10:00

Berta Dávid

Magas a munka adóterhelése

A bérekhez kapcsolódó adó- és járulékterhek Magyarországon az elmúlt években tapasztalt csökkenés ellenére világviszonylatban továbbra is magasak. A személyi jövedelemadó (szja) kulcsának idei csökkentése 0,8 százalékponttal mérsékelte az átlagos adóéket (a nettó bér és a bruttó bérköltség hányadosa), amely így 2009 óta összesen 5 százalékponttal csökkent a jelenlegi, 48,2 százalékos szintjére. Más szavakkal a munkáltató által fizetett teljes bérköltségből 48,2 százalékot "von el az állam", és a fennmaradó rész illeti a munkavállalót, az átlagbér 100 százalékát kereső, egyedülálló és gyermektelen adózó esetén. A nemzetközi szervezetek (OECD, Világbank, IMF, Európai Bizottság) rendszeresen visszatérő ajánlása a magyar adórendszerrel kapcsolatban, hogy a bérekhez kapcsolódó adó- és járulékterhek csökkentése továbbra is indokolt Magyarországon.

A nagyításért kattintson!

A magyar átlagos adóék az OECD-országok között a negyedik legmagasabb, így az adóterhek csökkentése versenyképességi szempontból is kedvező lenne. Bár a családi adókedvezmény és a munkahelyvédelmi akcióterv célzott járulékkedvezménye sokak számára jelentősen csökkenti az adóéket, a tipikus szintje azonban mégis magas, ami versenyképességi szempontból hátrányt jelent. Csak három fejlett országban magasabb az adóék, mint Magyarországon, a regionális versenytársaink körében pedig mindegyik országban, valamint az OECD-országok átlagában is számottevően alacsonyabb.

Az átlagos hazai adóéket jellemző megállapítások a marginális adóékre is igazak. A marginális adóék, vagyis az egységnyivel magasabb bérre rakódó adóteher 2010 óta az összes jövedelmi csoportnál érdemben, átlagosan mintegy 15 százalékponttal csökkent. Míg a kétezres évek közepén a bérköltség 1 százalékos emelésére a nettó bér csak 0,23 százalékkal növekedett (77 százalék körüli marginális adóék), addig az utóbbi 3 évben ugyanekkora bérköltség-emelkedésre több mint 0,5 százalékkal nőtt a nettó bér (49 százalékos marginális adóék).

A mérséklődéssel a magyar adóék jelentősen közeledett a visegrádi országok értékeihez, ugyanakkor annak mértéke továbbra is a régiós versenytársaink által kijelölt sáv felső határán kívül esik. Emiatt mindenképpen érdemes folytatni a kedvező trendet, azaz a munkára rakodó adóterhek csökkentését.

A nagyításért kattintson!

A munkát terhelő adók csökkentésének kedvező hatásai

Az szja mérséklése révén további jelentős csökkenést lehet elérni mind az átlagos, mind a marginális adónem esetén. Amennyiben Magyarországon megvalósulna az egy számjegyű, 9 százalékos szja-kulcs, úgy az átlagos és marginális adóék egyaránt 4,7 százalékponttal csökkenne. Az átlagos adóék 43,6 százalékra süllyedne, amivel megközelítené Csehország értékét, a marginális adóék szintje pedig a cseh és szlovák szint alá kerülne.

Az szja kulcsának csökkentése azért gyakorol ilyen jelentős hatást az adóékekre (például a bruttó bérre rakódó munkáltatói terhek mérséklésével ellentétben), mert a nettó bért közvetlenül növeli, a bruttó bérköltség változatlansága mellett. Mivel a személyi jövedelemadó mérséklése közvetlenül, általánosan csökkenti a munkavállalói terheket, így a csökkentés hatása rövid távon, gyorsan megmutatkozik a növekvő nettó bérekben, azaz nincs szükség hosszú ideig tartó átgyűrűző hatásra.

Az átlagos adóék változása az szja csökkentése eseténBruttó bérSzja-kulcsMunkavállalói járulékMunkáltató járulékNettó bérBruttó bérköltségAdóék (%)Adóék változása (%pont)1001618,528,565,5128,549,0+0,81001518,528,566,5128,548,20 (jelenlegi)1001318,528,568,5128,546,7-1,61001118,528,570,5128,545,1-3,11100918,528,572,5128,543,6-4,7
Forrás: MNB-számítás

A nettó keresetek növekedése következtében rövid távon nő a háztartások fogyasztása, főként az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetén. A háztartások bővülő fogyasztása érdemben támogatja a gazdasági növekedést, valamint áfa-tartalmán keresztül többletbevételt generál a költségvetésnek, ami részben ellensúlyozza a szja-kulcs csökkentésének egyenlegrontó hatását. Baksay és Csomós számításai szerint az egykulcsos szja 2011-es bevezetése önmagában 4,9 százalékkal növelte a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és pozitívan járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Az szja-csökkentés költségvetésre gyakorolt dinamikus hatásait megvizsgálva azt találták, hogy a növekvő munkakínálat hosszú távú kedvező hatásai és a bővülő fogyasztásból származó költségvetési többletbevételek következtében a statikus hatásokból eredő bevételkiesés hosszú távon mintegy negyedére zsugorodik.

Az szja-kulcs csökkentése ösztönzőleg hat a megtakarításokra is, ugyanis a kamatok és osztalékjövedelmek adóját is mérsékli. A személyi jövedelemadó alapja széles (szélesebb, mint például a járulékoké) és kiterjed olyan tőkejövedelmekre is, mint a kamatok, osztalék, ingatlaneladás, és -bérbeadás. Ezek adóterhe a személyi jövedelemadó kulcsával együtt csökken, így a megtakarítási és fogyasztási döntéseket torzító hatás is mérséklődik.

Az adókulcsok csökkentése hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez. Az eddig rejtett gazdaságban tevékenykedőket a kisebb adóteher jövedelmük bevallására ösztönözheti. Az elmúlt években már jelentős előrelépés volt megfigyelhető. Ugyan egy másik adónemet érint, de a szürkegazdaság visszaszorulását jól tükrözi, hogy az Európai Bizottság elemzése szerint az áfa adórése (az elméletileg beszedhető és ténylegesen beszedett adóbevétel különbsége) 2013 és 2014 között Magyarországon csökkent a harmadik legnagyobb mértékben az Európai Unióban . A rejtett gazdaság teljes mérete pedig 2010 és 2015 között a GDP 1,5 százalékpontjával csökkenhetett.

Az szja kulcsának csökkentése a Magyarországon jelenleg tapasztalt munkaerő elvándorlás, és a kapcsolatos munkaerőhiány enyhítésére is alkalmas. A vállalkozások munkaerő-kereslete már most is magas és folyamatosan növekszik, a munkaerő-kínálat azonban nem tart ezzel lépést, így alakulhatott ki az utóbbi időszakban a magyar piacot egyre inkább jellemző munkaerőhiány (amit erősített a kereslet és a kínálat regionális, valamint képzettségbeli eltérése). A munkavállalók terheinek mérséklése, az átlagos adókulcs csökkenése, ezzel pedig a nettó keresetek emelkedése viszont rövid távon is ösztönzi a munkavállalást azok körében, akik eddig nem voltak aktívak a munkaerőpiacon.

Összességében az szja csökkentése kedvezően járulna hozzá Magyarország versenyképességéhez. A lépés általános nettó béremelkedést, magasabb rendelkezésre álló jövedelmet, így növekvő fogyasztást és bővülő munkaerő-kínálatot eredményez. Mindezen hatások érdemben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és részben ellensúlyozzák az szja csökkentéséből származó költségvetési bevételkiesést. A hosszú távú versenyképesség szempontjából pedig kedvezően hatna, hogy a munkára rakódó alacsonyabb adóteher ösztönzi a humán tőkébe történő befektetést és mérsékli az adóelkerülést.

A szerző az MNB munkatársa.