A legutóbbi, május 27-i kamatmeghatározó ülésen újra 7:2 arányban voksolt az MT az újabb monetáris enyhítésre - derül ki a most publikált rövidített jegyzőkönyvből. Amíg ugyanis az alapkamat 2,5 százalékon tartása mellett volt Cinkotai János és Pleschinger Gyula, addig Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György és Windisch László a 10 bázispontos enyhítés mellett szavazott, így alakult ki végül a 2,4 százalékos alapkamat.

Az MT megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és 2015 során közelítheti meg azt. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás közép távon mérsékelt maradhat. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, azonban a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás gyengül.

Csak ketten óvatoskodnak

A tanács több tagja - minden bizonnyal Cinkotai és Pleschinger - kiemelte, hogy a beérkezett inflációs adatok a további, óvatos kamatcsökkentés irányába mutatnak. Egy tanácstag a vártnál kedvezőbb reálgazdasági adatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy mindez a jövőbeli kamatpolitika kapcsán kérdéseket vethet fel, azonban az eddig beérkező adatok még nem utalnak inflációs nyomásra, csupán a dezinflációs hatás mérséklődésére. A tanács másik tagja szerint Magyarországon az előrejelzési horizonton árstabilitás várható, deflációs veszélyről pedig nem beszélhetünk, mivel az az árszínvonal tartós mérséklődését jelenti a termékek és szolgáltatások széles körében.

Egy másik döntéshozó megítélése szerint a beruházások további bővüléséhez a megrendelésállomány növekedésére lenne szükség, mivel ennek hiányában az alacsony hitelkamatok nem képesek érdemben ösztönözni a hitelkeresletet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása. A márciusi munkaerő-piaci adatok alapján a munkaerő-piaci kereslet emelkedett, a munkanélküliség csökkent, ami előretekintve a munkaerőpiac feszesebbé válására utalhat.

Az MNB önfinanszírozási koncepciója is segített

Az MT úgy látja, hogy a nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban támogatóan alakult, ugyanakkor a folytatódó ukrán-orosz konfliktus következtében annak alakulását bizonytalanság övezi. Eközben hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A hazai kockázati megítélés javulásához az MNB önfinanszírozási koncepció bejelentése is hozzájárulhatott.

Egy tanácstag véleménye szerint a további kamatcsökkentés a korábbiaknál erősebben növelné a kockázatokat, ellenben az alapkamat változatlan szinten tartása hosszabb távon tenné lehetővé a laza monetáris kondíciók fenntartását. Egy másik MT-tag szerint az alapkamat csökkentésének a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása alig számszerűsíthető, miközben kérdéses, hogy a jelenlegi kedvező pénzpiaci hangulat mikor fordul meg. Több tanácstag szerint a pénzügyi piaci helyzet stabil és a következő időszakban is támogató maradhat a fejlett országok jegybankjainak laza monetáris kondíciói miatt. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

Már a közleményben sem értenek egyet

Két tanácstag az alapkamat szinten tartására történő szavazás mellett nem támogatta a közleményben megfogalmazott előretekintő üzenetet, mert véleményük szerint már elérték a kamatcsökkentési ciklus alját, az alapkamat jelenlegi szintje biztosíthatja az inflációs cél elérését és az ahhoz szükséges reálgazdasági élénkítést. Megítélésük szerint az irányadó kamatláb további mérséklése kockázatot hordoz magában, míg annak kedvező hatásai csak korlátozottan érvényesülhetnek - olvasható a rövidített jegyzőkönyvben.

Az MT közleményében jelezte, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a júniusi inflációs jelentés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében dönt.