A nullás költségvetés ötletét a magyar közbeszédbe Orbán Viktor miniszterelnök dobta be a köztudatba az idei parlamenti évvadnyitó beszédében február elején, amikor úgy fogalmazott, hogy nominálisan még mindig nő az államadósság, ezért annak megállításához előbb-utóbb "nullás költségvetésre" lesz szükség. A miniszterelnöki ukáz hatásra azonnal beindultak a nyilatkozatok. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már másnap azt nyilatkozta: azon dolgoznak, hogy a 2017-es költségvetés hiánya nulla legyen.

Megszólalt az ügyben Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki elmondta: támogatja a hiány erőteljesebb csökkentését, véleménye szerint nem elérhetetlen az egyensúlyi, nullszaldós költségvetés a közeli években. Az első nyilatkozatok után az NGM-ben is elkezdtek számolni, végül az a kompromisszumos döntés született, hogy a nullás egyenleget három éven belül - vagyis majd bőven a 2018-as választások után - próbálják elérni.

Már nem három százalék a cél

Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 1,9 százaléka volt, idén és jövőre is ekörül tervezett a szaktárca, a részletes számokat a 2017-es költségvetésben a konvergenciaprogramban hozza majd nyilvánosságra a kormány. Az elmúlt évtizedben megugorhatatlan akadály volt a háromszázalékos GDP-arányos maastrichti hiány teljesítése, ebben az ügyben azonban komoly előrelépést tett az Orbán-kormány 2012 után. (Más kérdés, hogy a valódi reformok elmaradása miatt, ez szimpla megszorítást jelentett, különadók kivetését az egészségügyi, oktatási, szociális kiadások visszafogásával.)

Arról sokáig meg is feledkeztünk Magyarországon, hogy a maastrichti szerződés szerint az államháztartási hiány elvileg soha nem haladhatná meg a három százalékot, vagyis a nem válság sújtotta években inkább 1-1,5 százalékos hiány a megengedhető, amely a rosszabb években elmehet három százalékig.

A szabály a monetáris unió alappillére lenne, így lehet biztostani, hogy a nemzeti költségvetési politikák ne kezdjék ki az egységes monetáris politikát. Más kérdés, hogy ezt a szabályt az eurózónás országok sem tartották be sokáig, pedig a 3 százalékos deficit a felelős költségvetési politika része. Orbán Viktor erre tett rá még egy lapáttal, a nullás költségvetést az államadósság csökkentése eszközének tekinti, amiben logikailag igaza is van. Ugyanakkor a 600-800 milliárd forintos eredményszemléletű hiány eltüntetése ugyanakkora megszorítást igényel, ami jelenthet adóemelést és/vagy kiadáscsökkentést. Emiatt is is született az a kompromisszumos javaslat, hogy a "nullás költségvetést" kidolgozását eltolják 2020-ig.

Hiány- és adócsökkentés egyszerre?

A nullás költségvetés mellett is tud a kormány nagyot álmodni: Varga Mihály az InfoRádiónak a múlt pénteken úgy nyilatkozott, hogy miközben már nincs messze a nullás költségvetés (már 2017-ben), eközben életpályamodellt (béremelést) ígérnek a adóhivatalnokoknak, és az adócsökkentésben is szeretnének egy lépést előre tenni.

A kormányzati kommunikációs gépezett beindult, hogy valamilyen nullás egyenleget előállítsanak már a 2017-es költségvetésben. Erre találták ki az eddig nem létező államháztartási fogalmat, a "működési hiányt", ezt az egyenleget hozzák ki nullára. A szóbeli definíciók szerint ez azt jelenti, hogy beruházások nélküli tisztított kiadásokat fedezni kell a bevételeknek, vagyis papíron csak stadionberuházásokra, minisztériumok költöztetésre, a Liget-projektre és más hasonló, gazdaságilag megtérülő beruházásokra lehet majd hitelt felvenni.

Varga szerint összességében jó esélyünk van arra, hogy a 2017-es költségvetés működési szempontból zéró deficites költségvetést jelentsen. Ez már a tavalyi költségvetésben is előállt, hiszen ha valaki megnézi a részletes adatokat, akkor azt láthatja, hogy ha Magyarországnak nem kellene a korábban felvett hiteleit törleszteni, akkor a magyar költségvetés már mai állapotában is jelentős többletet mutatna. Tavaly ez az összeg 1,7 százalékát százalékát érte el a bruttó hazai terméknek, tehát jó esélyünk van arra, hogy az adósság csökkentésével egyre közelebb jussunk a zéró deficites költségvetéshez - mondta Varga az InfoRádiónak.

Az államháztartás hiánya és az elsődleges egyenleg (milliárd forint, ESA 2010)
Kép: Napi.hu

Az elmúlt években a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg rendre szufficites volt, sőt a költségvetési folyamatokban ez volt a normális 2002 előtt is. Ebből a szempontból valóban érdemes "elmúltnyolcévezni", hisz 2002-2010 szocialista kormányai szakítottak ezzel a gyakorlattal: az olcsó hitelek bűvöletében hatalmas államháztartási hiányt csináltak, ez a hiperlaza költségvetési politika vezetett a 2008-as pénzügyi összeomláshoz és az IMF-EU mentőcsomaghoz.

Majd 2012-től azonban a Orbán-kormány szakított elődje felelőtlen költségvetési politikájával és a hiány- és államadósság-csökkentést tette meg egyik prioritásnak - ennek következményeként újra természetes lett a pozitív elsődleges egyenleg - vagyis ebben sem lesz változás 2017-ben.