Az államháztartás idei első negyedévi finanszírozási igénye összesen 76 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 304, és az előző negyedévi 125 milliárddal szemben. A finanszírozási oldalról március végéig számolt éves hiány 557 milliárd forintot tett ki, jóval kevesebbet a december végi 785, és az egy évvel korábbi 861 milliárd forintnál.

Az államháztartás névértéken számolt bruttó - úgynevezett maastrichti - adóssága március végén a GDP 77,6 százalékán állt a tavaly év végi 76,9 százalék után. A nettó adósság viszont a GDP tavaly év végi 73,0 százalékáról 72,7 százalékra csökkent. A bruttó adósság 24 976 milliárd forint volt, 457 milliárd forinttal nőtt az év első negyedévében. A negyedéves növekedéshez a nettó hitelfelvétel 897 milliárd forinttal járult hozzá, míg a forint erősödése 440 milliárd forinttal mérsékelte azt.

A vállalati szektor az első negyedévben 16 milliárd, a márciusig tartó egy évben 1147 milliárd forint, a GDP arányában 0,2, illetve 3,6 százalékos megtakarítást könyvelt el. A nem pénzügyi vállalatok már a negyedik negyedéve nettó többletet mutatnak ki a finanszírozás oldaláról, bár ennek negyedéves mértéke erősen csökkent a negyedik negyedévi 4,7 százalékról.

Az első negyedévben a nem pénzügyi vállalatok eszköz oldalon számottevően növelték a hitelintézeteknél vezetett deviza folyószámla betéteik, a külföldi partnereknek nyújtott rövid lejáratú vállalati hitelek és kereskedelemi hitelek, valamint az önkormányzatokkal szembeni adókövetelések állományát. A forint folyószámláikról és a rövid lejáratú betéteikből viszont pénzt vettek fel. A kötelezettségek csökkenését elsősorban a hitelek törlesztése magyarázza, amit részben ellensúlyozott a külföldi részvények és részesedések, a kereskedelmihitel-tartozások és az adó jellegű kötelezettségek állományának növekedése - közölte az MNB.

A háztartások pénzügyi helyzete a GDP 14,1 százalékának megfelelő kimagasló mértékben javult az első negyedévben a fogyasztói hitelek elszámolása és a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás eredményeként. A háztartások úgynevezett nettó finanszírozási képessége ennek nyomán 1044 milliárd forint volt, csaknem kétszerese a tavaly negyedik negyedévi ugyancsak magas 540 milliárdnak, ami akkor a GDP 6,2 százalékának felelt meg.