Nem lepte meg a szakembereket, hogy tizedik alkalommal is 25 bázisponttal lejjebb eresztette a két hetes jegybanki kamatrátát a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Bár voltak olyanok, akik az 50 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartották volna, a többség szerint az óvatosság egyre indokoltabb. Hiszen a nemzetközi környezetben is bármikor megfordulhat a szélirány, amire van is esély a Fed likviditási programjainak közelegő berekesztésével. Mindez már érezteti is a hatását a hazai forint piacon, így az árfolyam hosszú távú alakulása akár meg is szakíthatja a kamatcsökkentési ciklust. Bár a piaci árazások még 100 bázispontos eresztést jeleznek, elemzők szerint a fundamentális környezet nem teszi majd lehetővé, hogy tartósan 4 százalék alá szálljon az alapkamat.

Azért léphette meg az MNB a tizedik vágást, mert a magyar kamatszint nominálisan és reálértékben is a legmagasabbak között van a világon, miközben folyó jellegű mutatóink (külső egyensúly, költségvetési hiány, infláció) nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jónak mondhatók - mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Duronelly szerint a tanács többször jelezte, hogy a kamatpolitika célja egyben a növekedés támogatása is, így egészen addig, míg a piac a kamatvágást erős vagy stabil árfolyammal, illetve a hosszabb lejáratú kamatok csökkenésével visszaigazolja, további kamatvágásokra számíthatunk.

Kapcsolódó

Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, a forint árfolyamának stabilizálódása, a meredeken zuhanó állampapírhozamok, visszaeső kockázati felárak és a piaci árazások együttesen lehetővé és indokolttá tették a kamatcsökkentési sorozat folytatását - ért egyet Suppan Gergely a Takarékbank elemzője, bár szerinte a piac erre a hónapra már 50 bázispontos kamatcsökkentést is beárazott.

Szerinte a sorozat óvatosabb vágások mellett is folytatható, mivel az infláció az év hátralevő részében 2 százalék körül, azaz bőven az inflációs cél alatt stabilizálódhat. Jövőre ugyan kiesik a bázisból az idei rezsicsökkentés, de Suppan szerint az emiatt megugró infláció így sem haladja meg az inflációs célt. Noha a piacok a következő három hónapra további összesen 75, hat hónapra 100 bázispontos kamatvágást áraznak, a Takarékbank elemzője ennél óvatosabb prognózist ad meg, szerinte az év közepén az MNB 4 százalékos szinten szünetet tart. Az év végére azonban 3,75 százalékos rátára számít. Suppan ehhez hozzáteszi, hogy a hazai monetáris politika mozgásterét növeli a túlzott deficit eljárás várható megszüntetése.

A legnagyobb meglepetést az okozta volna, ha nem csökkenti tovább a jegybank az alapkamatot - mondja Nyeste Orsolya, az Erste elemzője is, aki szerint a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy meddig tudja még vágni a jegybank az irányadó rátát, mikor fejeződik be a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési ciklus.

A nagy jegybankok folyamatos likviditásbővítő programjaiból és a befektetők hozamvadász attitűdjéből a hazai forint és állampapírpiac is tudott profitálni. Ugyanakkor az elmúlt héten közzétett Fed jegyzőkönyv azt sugallták a piacok számára, hogy az amerikai gazdaság erősödésével párhuzamosan a Fed likviditásbővítő programjainak lassítására kell számítani, sőt belátható időn belül véget is érhet a program. Ennek hatására a magyar piacon is megindult egy enyhébb korrekció, a 10 éves kötvényhozam az elmúlt napokban visszaemelkedett 5 százalék környékére. A mai 3 hónapos DKJ aukción pedig - a szokásosnál visszafogottabbnak mutatkozó kereslet mellett - megállt a hozamszintek csökkenése.

A fenti tényezők azt sugallják, hogy a kamatcsökkenési ciklus alja már nincs annyira messze. Fundamentálisan nézve pedig a magyar külső adósság és devizaadósság még mindig magasnak számít, ami Nyeste szerint továbbra is indokolja a forint javára szóló pozitív kamatkülönbözet fenntartását. Az elemző szerint, ha a ma látott forint felértékelődési hullám tartósnak bizonyul, esetleg még további erősödés történne, akár további kamatcsökkentések is jöhetnek.