Fent lehet-e tartani az egyre kevesebb pénzből az egészségügyi ellátás eddigi színvonalát, biztosítható-e az eddigi szolgáltatási csomag, vagy nem? - folyamatosan ez a kérdés az egészségügy átalakításának megkezdése óta. A nyilvánvaló "nem" válasszal az ágazat vezetése mindez ideig adós maradt, miként az elérhető szolgáltatáscsomag definiálásával is. A Magyar Közlönyben tegnap megjelent egészségügyi rendeletek azonban végre láthatóvá teszik a lényeget, megmutatják, hogy milyen ellátási lehetőségekkel számolhatunk a lakóhelyünk közelében, egy távolabbi városi kórházában, illetve a térségi centrumban.

A nemzeti erőforrás miniszter 6/2012. (II. 14.) NEFMI rendelete a 3-as számú mellékletben sorolja fel a fekvőbeteg ellátásban finanszírozott szakmákhoz, szakmakódokhoz tartozó progresszivitási szinteket, azaz azt, hogy az adott ellátás a lakóhelyhez közel eső kis kórházban, a városi- megyei, vagy csak a térségi központban érhető el. Térségi központ összesen 8 lesz, miközben a magyar lakosság 55 százaléka kisvárosokban, illetve községekben lakik - hívja fel a figyelmet Poller Imre, egészségügyi szakértő.

Kapcsolódó

Arról, hogy az átalakítás nyomán melyik vidéki kórházra várhat bezárás, részletesen itt olvashat.

Tényleg ilyen ritka a mandulaműtét?

Az átalakítás eddig kommunikált vezérfonala szerint a térségi szervezéssel a ritka, drága, bonyolult beavatkozásokat a térségi centrumokba orientálják, ahol ehhez elég eszköz, tapasztalat és szakember áll rendelkezésre. A rendeletből azonban kiderül, hogy például a ritkának egyáltalán nem nevezhető betegségeket gyógyító gyermekszemészeti, vagy gyermek fül-orr-gégészeti fekvőbeteg ellátás kizárólagosan III-as progresszivitási besorolást kapott, vagyis csak a térségi centrumokban érhető el.

Leszoktató kezelés a félmillió-millió alkoholista országában

Szintén csak térségi központok foglalkozhatnak a fekvőbeteg-ellátásban mind a felnőttek, mind a gyermekek addiktológiai kezelésével, illetve addiktológiai rehabilitációjával, azaz a leszoktató, bent fekvést igénylő terápiák az eddigieknél lényegesen nehezebben lesznek elérhetőek, ami persze az új drogstratégia kapcsán akár érthető is.

A geriátriai (vagyis az idős korból fakadó) problémákat ellátó osztályok - mint "ritka betegséget" ellátók - ugyancsak kizárólagos III-as progresszivitási besorolást kaptak, viszont alig értelmezhetően megjelent a térségi fekvőbeteg-ellátásban a foglalkozás egészségügyi ellátás.

Sebészet altatás nélkül?

Az általános sebészet mindhárom progresszivitási szinten elérhető, azaz lényegében minden kórházban megtalálható lesz, aneszteziológiai és intenzív terápiás osztály viszont csak a kettes szinttől elérhető, így igencsak kérdéses, hogy miféle sebészeti ellátást tud nyújtani majd az egyes szintű sebészetet működtető kórház intenzív osztályos háttér nélkül, hacsak nem fejleszt fel egy II. szintű intenzív terápiás osztályt a saját szakállára - fogalmaz Poller Imre.

A rendelet arra nem tér ki, hogy vajon az ellátó fekvő osztályok besorolása alapján hogyan sorolják be a progresszivitási szintekre magukat a befogadó intézményeket, például egy III. besorolású térségi kórházban milyen besorolású osztályok milyen megoszlásban működhetnek. Még több kérdés merül fel ha, az ellátó osztályok mostani besorolásait összevetjük a minimumfeltételekről szóló 2012. januári jogszabály-tervezettel - mondja Poller.

Úgy szűnik meg, hogy észre sem vesszük

Kiderül ugyanis, hogy az ott megadott lehetőségek a megjelent új rendelet alapján, többféle ellátási formánál is nem létező lehetőséget jelentenek. Egy-egy kórház hiába teljesíti egy szakma alsóbb szintű minimumfeltételét, ha az ellátás már csak eleve magasabb besoroláson finanszírozható. A diabetológiai egyes szintű minimumfeltételek teljesítése például semmit sem ér, hiszen ennek a betegségnek a gyógyítását csak kettes - hármas szintbe sorolható osztályokon, azaz kórházakban finanszírozza az OEP.

Azt is kérdés, hogy a geriátriai ellátás kizárólagosan III -as szintre emelése hány, jelenleg II. besorolási szinten működő osztály bezárását jelentheti pillanatok alatt. Vagyis mindenképpen diszkrepancia van az egyelőre tervezet szinten létező minimu feltételek és a már érvénybe lépett, a befogadható ellátási szinteket meghatározó rendelet között. A teljesség igénye nélkül Ilyen szakma például a geriátria, az angiológia, a diabetológia és kardiológia is - fogalmaz Poller.

Térségi várólistával is szűkíthető az ellátási csomag

Május 1-től bizonyos betegségek esetén kötelező lesz a térségi várólista, ami azt jelenti, hogy az ide sorolt betegségek, többek között az epekőműtétekért, a fül-orr-gégészeti, melléküregi műtétekért, és nem rosszindulatú nőgyógyászati műtétekért is a térségben kijelölt kórházakba kell utazni. Az pedig majd csak később lesz látható, hogy lesznek-e olyanok, akik emiatt nem vállalják a beavatkozást.

A most megjelent rendelet nagy része azonnal, 2012. február 14-től hatályba lépett, az új szakmai kódok alkalmazása 2012. március 31-től hatályos. Az új szakmai kódok közül már hiányzik például az onkológiai gondozás kódja, pedig e kód még egy 2012. januári rendelet-tervezetben is megtalálható volt.

Önmagában csak ennek a rendeletnek az előírásai is az eddigiekben megszokottakhoz képest jelentősen szűkebbre szabják a fekvőbeteg ellátási lehetőségeket - hangsúlyozza Poller Imre, mert a teljes komplex ellátáshoz immáron deklaráltan is csak a térségi centrumokban élők férnek hozzá könnyen, a hozzáférési nehézségek pedig a távolodással együtt rohamosan növekednek. Azaz a komplex egészségügyi ellátás 6 nagyvárosba tömörül, miközben a lakosság 55 százaléka a 25 ezer lakosú, vagy ennél kisebb városokban, községekben él.