Sok olyan tömegtüntetést láthattunk, ahol az emberek a kenyér vagy a tej árának emelése ellen vonultak az utcára, ám Magyarország tegnap valami újat mutatott: több tízezer ember a gigabájtok drágulása miatt tiltakozott - kezdi tudósítását a Washington Post. A cikkből kiderül, hogy a magyaroknak már az internetadó nélkül is sokkal többe van a világháló, mint más európai nemzeteknek.

A finn Rewheel távközlési elemző cég számításai szerint minden költséget figyelembe véve Magyarországon egy gigabájtnyi adat továbbítása 13 dollárba (3000 forint) kerül, míg Finnországban 25 dollárcent (60 forint) ez az összeg. Aggodalomra azonban nem ez ad okot igazán, hanem az, hogy a legkisebb további költségnövekedés is eltántorítaná a magyarokat attól, hogy többet használják a világhálót.

Kapcsolódó

Lenyomja a mobilinternetet

Az Orbán-kormány adójának egyik velejárója lehet, hogy erősebben visszaszorítja a mobiltelefonos internetezést, mint a vezetékest. A felhasználók nehezebben ellenőrizhetik és korlátozhatják munkahelyi, illetve otthoni internetezésüket, mint okos telefonjuk használatát. Emiatt az előbbi után fizetendő adóba nem kevés morgás után beletörődhetnek, míg az utóbbit visszafoghatják.

A Rewheel vizsgálatai szerint a magyarországi mobil-adatforgalom havonta személyenként kevesebb mint 0,2 gigabájt. A magyarok ezzel Európa leggyengébben muzsikáló nemzetei közé tartoznak. Észtországban például egy gigabájt ez az adat, Svédországban, a kontinens legnagyobb mobil-adatforgalmát pordukáló államában, 1,5 gigabájtot fogyasztanak az emberek.

A mobil széles sávú hálózatokat jellemzően a fiatalok használják. Az USA-ban a 18-24 éves korosztály tagjainak majdnem 80 százaléka rendelkezik okos telefonnal, miközben a 65 évesnél idősebbek körében 18 százalék ez az arány. Magyarországon a 25 éven aluliaknak csak negyede használ okos mobilt, miközben a közeljövőben a mobil-adatforgalom bővülésétől függ az internet fejlődése az országban.

Pávatánc

Tágabb összefüggésben ír a tegnapi tüntetésről a Financial Times (FT). Az internetadó elleni vehemens tiltakozást látva az adótörvényt előterjesztő kormány meghirdette a felső korlátot, amivel hátralépett egyet. Ezt megelőzően, a forgalomarányos adóztatással kettőt tett előre. A magyar parlament számtalanszor megtette már ezt - fogalmaz a magyar származású George Szirtes tárcájában.

Orbán Viktor miniszterelnöknek eszébe jut valami reggel, amiből délutánra törvény lesz. Aztán, miután kiderül, hogy valami nem klappol, módosítják a jogszabály. Az alaptörvénybe is jó párszor belenyúltak. Az EU bírálataira reagálva előbb visszavonták a kritikus törvényi szövegeket, majd megváltoztatott szövegezéssel visszaillesztik azokat. Így ropják a két lépést előre, egyet hátra táncát.

Többről szól

Az internetadó másként is beleilleszkedik az Orbán-kormány hagyományos módszertanába. Ez is a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának sajátos, rejtett módja - állítja az FT cikkírója. Magyarországon nem tartóztatnak le embereket és nem tesznek tiltólistára senkit. Csak anyagilag lehetetlenítik el azokat, akik nem értenek egyet a hivatalos irányvonallal.

Jó példa erre a Klubrádió és más nem kormánypárti sajtóorgánumok esete, amelyek reklámforrásait kiszárították, az anyagi ellehetetlenülés szélére sodorva őket. A nem eléggé patrióta kulturális alapok nem igazán számíthatnak támogatásra, míg a vonalasokat bőségesen jutalmazzák, a külföldről finanszírozott civil szervezetekre különféle vádakkal gyakorolnak nyomást. Az internetadó ebből a nézőpontból nézve lehet a szabad véleménynyilvánítás és -alkotás visszaszorításának eszköze.

A kormány támogatását élvező média eközben nyomja a sikerpropagandát, mit sem törődve például azzal, hogy több százezer a vállalkozás iránt nyitottabb magyar hagyta el az országot 2010 óta. A megváltoztatott választási törvény alapján kiírt áprilisi parlamenti választásokon Orbán nagy többséggel győzött, ezzel egyidejűleg az ország szegényebb részein előretört a szélsőjobboldali Jobbik. Magyarország Szirtes szerint menetel visszafelé az 1930-as évekbe. A Fidesz nyelvezete nem tesz különbséget a tragédia és a komédia között, és nem ismeri a jövőt, csak a múltat.