Internetadó: mit akar vele a kormány?

Az internetadó bejelentésével a kormány célja figyelemelterelés, költségvetési igény vagy egy kiskapu befoltozása? A Policy Agenda elemez.
Napi.hu, 2014. október 28. kedd, 12:28

Az amerikai kitiltási botrány ugyan súlyos ügy, de olyan mértékben tele van találgatásokkal, hogy nehezen lehetne csak emiatt megmozgatni tömegeket. A mindennapi életet sem érinti, és belpolitikai üzenetekkel relativizálni lehetett volna ennek élességét. Miután az amerikai kormány sem érdekelt abban, hogy a nyilvánosság előtt folyjon ez a mérkőzés, ezért a kormány a megszokott eszközökkel agyonhallgathatta volna az egészet, sőt időben meglépett személycserékkel még tompíthatta volna a feszültséget is - állapította mreg a Policy Agenda elemzése.

Ha figyelemelterelés, az öngól lenne

A kutatók szerint az internetadó bevezetése viszont olyan szférát érint, amelyik nagyon is érthető és érzékelhető a választók számára. Egyes településeken a szórakozás, a valódi közösségi élmény helyett, a virtuális közösségi élmény utolsó lehetősége.

Érdemes hozzátenni, hogy éppen e településtípusokon a legerősebb a Fidesz. De ugyanígy érthető a közösségi médiát használó milliók számára, az internet alapú kábeltévét nézőknek. Amennyiben ez valóban egy olyan történt volt, amely azt hivatott megakadályozni, hogy az emberek kevesebbet beszéljenek a korrupcióról és a kitiltásokról, akkor öngólnak bizonyult. Már csak azért is, mert a kormány által bevezetett különadók 78 százalékát háríthatták és részben át is hárították a cégek a lakosságra, illetve a vállalkozásokra.

Ha bevétel kell, akkor kicsi

Akár elfogadható lenne az verzió, hogy kell a büdzsének a 25 milliárd forintos plsuzbevétel, ha a Fidesz e logika mentén kormányzott volna az elmúlt években. Csakhogy a politikai kommunikáció szerint a különadók sohasem azért kellettek, hogy a költségvetési lyukakat betömjék, hanem mert ettől lesz igazságosabb a rendszer. Legalábbis a politikai narratíva mindig erről szólt.

Így az orbáni költségvetési politika egyik ki nem mondott alapelve az volt, hogy 50 milliárd forint alatti kiadás nem pénz, hanem akarat kérdése. Azaz év közbeni pótadókkal, különadók emelésével (2013-ban pénzügyi tranzakciós illeték, vagy telefonadó) valahogy igyekeztek a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél alatt maradni.

Emiatt is vezettek be a 2010-es kormányváltás óta 9 különadót: pénzügyi szervezetek különadója (bankadó), egyes ágazatokat terhelő különadó (ágazati különadó), közműadó távközlési adó (telefonadó), pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó, baleseti adó népegészségügyi termékadó (chipsadó) és reklámadó. Ezekből 2011-2014 között 2 000 milliárd forint bevételt várt a kormány, amelyből végül várhatóan 1 889 milliárdot sikerül összesen realizálni. Ehhez képest az internetadó a Policy Agenda számításai szerint a 2015-ös várható különadó bevételek 3,5 százalékát jelentené, a teljes költségvetéshez viszonyítva pedig a bevételek 0,2 százaléka lenne.

Ekkora mozgásteret minden évben teremt magának a költségvetésben a kormány. Úgy szokta ezt megoldani a kormány, hogy rendszeresen felültervezi az áfa bevételeket már a költségvetés elfogadásakor is.

Ha kiskaput zár be, akkor kései

A harmadik verzió - ezt a kormány igyekszik használni - szerint a használati szokások miatt egyre többen használják sms helyett üzenetküldésre az internetet, illetve terjedőben van az internet alapú hanghívás is. Amiatt kényszeredett ez a magyarázat, mivel akkor a postai bevételek kiesése miatt is kivethettek volna már adót az email küldésre, hiszen ez a gyorsabb eszköz leváltotta a hagyományos levélküldést. Ezáltal pedig az állami cégnek csökkentek a bevételei, elbocsátásokra kényszerült - vélik a kutatók.

Az internetadó bevezetésének ötlete azért meglepő, mert a Fidesz eddigi politikájától eltérően, amikor is volt egy jól érzékelhető kedvezményezetti kör, most semmi racionalitás nem lelhető fel benne. Ez a Policy Agenda szerint csak azt jelentheti, hogy a második ciklus kezdetén erős politikai koordinációs problémák jelentkeznek, amelyek kihatással vannak a kormányzati működésre (a jogszabály szövege zavaros) , valamint a kommunikációra (egymásnak ellentmondó magyarázatok). Amennyiben ezen nem tud, akár személycserékkel is úrrá lenni a miniszterelnök, akkor folyamatosan krízisről-krízisre kell végigvinnie a ciklus hátralévő részét. Az első szembejövő mérföldkő a 2015-ös évi költségvetési eheti benyújtása lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Tacitus, 2014.10.29 10:41

@ingyen:

Kösz az adatokat.

Bár a szüntelen hozudozás után már nem is érdekel mit mondanak.
A félművelt felcsútinak még azt sem lehet hinni hogy reggel e, amikor jó reggelt mond.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2014.10.29 10:11

@roberta: A bérkérdést pedig tegye már fel a 2010 óta gazdagságba és helyzetbe hozott felső- és felsőközéposztálynak?! Tudja, akik kuszaszem és a fidesznyikek szerint nem csak lopnak-csalnak-mutyiznak, hanem munkahelyeket is teremtenek! (Vagy mégsem???)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2014.10.29 10:09

@roberta: H.lyeségeket beszél!

A gyerekek utáni kedvezmények az egyetlen megélhetési lehetősége egy rétegnek, mert munkát nem találnak! Nem találnak, mert jelenlegi kormányunk nem a munkahelyteremtéssel van elfoglalva 2010 óta! (A közmunka nem munkahelyteremtés!)
Amikor valaki szapulja a szegények gyereknemzési szokásait, akkor az gondolkozzon el 1-2 tendenciáról:
- Egyre nagyobb arányban ezen családokban születnek a magyar állampolgárságú gyermekek.
- A képzettebb családokban statisztikailag kevesebb gyermek születik.
- A jobb lét, a munkahelybiztonság a szegényebbeknél kevesebb, a középosztálynál több gyermeket eredményez.
- A szegények annyi kevés jövedelemből is megélnek, nem úgy maga!
- A kormány és nemzet célja a több gyermek.
- A sok új kedvezmény se növelte igazán a gyermeklétszámot.
- A Ratkó-unokák már 35-40 évesek. Ha ők nem hozzák össze az 1. vagy 2., netán 3. gyermeket 5-10 éven belül, akkor a demográfiai fánk kisimulása végleges lesz, ez erős magyarságbeli létszámcsökkenéshez vezet 50 éven belül.

Szóval jó lenne végre gondolkodnia, s nem azt szapulnia, akik még szülnek gyermekeket! Talán kedvező, vonzó oktatási környezetet kéne a gyermekeiknek teremteni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ingyen, 2014.10.29 09:07

@roberta:

kapitalizmusban a béreket nem az állam határozza meg, hanem a piac.

kivéve persze a közalkalmazottakét. de az ugye adóból megy.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2014.10.29 08:50

@ZalanIvan: Uno megvilágosodott.A damaszkuszi uton láttam,hamut szór a fejére.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html