Az index négy fő indikátoron (megelőzés, kezelési eljárások, az ellátáshoz való hozzáférés, elért eredmények)  belül 31 almutatót sorol zöld, sárga vagy piros zónába (zöld=jó, sárga= elfogadható, piros=nem megfelelő, rossz) ezzel meghatározva a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és ellátásának minőségét az egyes országokban.

Magyarország a szívbetegségek megelőzése terén csak a cukorfogyasztással és az iskolai évek alatti testmozgással került a zöld zónába, míg a zöldség-gyümölcs és alkoholfogyasztással, valamint a magasvérnyomás-betegség előfordulásával a piros zónába sorolták a magyar eredményeket az index készítői.

A szívbetegségek magyarországi kezelési eljárási közül a koszorúerek katéteres tágítása, illetve áthidaló műtéte, valamint a gyógyszeres kezelések minősítése kapott pirosat, míg az ellátáshoz való hozzáférés terén a sárga zónában maradtak a hazai mutatók.

Az eredményeket illetően viszont végképp nincs ok a büszkeségre, a négy almutató közül kettővel, az akut szívinfarktust követő 30 napon belüli halálozási, valamint a szív- és érrendszeri betegségek standardizált halálozási rátájával piros zónában áll Magyarország. Ennél rosszabb mutatókat csak a litván és a horvát egészségügynek sikerült produkálni, a ciprusi és a szlovák ellátórendszer pedig ugyanannyi pontot ért el, mint a magyar.

Az index összefoglalója szerint Magyarországon sürgősen javítani kell a magyarok életstílusán és szokásain, s megfelelő gyógyszereket kell alkalmazni  a vérnyomás és a vérzsírszint csökkentésére, kiemelik: az ellátás színvonalát is fejleszteni kell.