Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2013. I. negyedévében 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A mezőgazdaság és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, a csökkenést alapvetően az ipar visszaesése okozta. Szezonális és naptárhatással kiigazítva 0,3 százalék volt az év/év csökkenés.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,7 százalékkal növekedett a GDP. Negyedéves alapon mért emelkedésre utoljára 2011 utolsó negyedében volt példa. A KSH közleménye hangsúlyozza, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A hivatal által közölt negyedév/negyedéves adat megfelel a várakozásoknak, az év/év mutató viszont jobb lett a prognosztizáltnál. Bázishatások miatt szinte minden elemző arra számított, hogy negyedéves alapon véget ért a technikai recesszió, hiszen 0,5-1 százalék körüli növekedést is elképzelhetőnek tartottak. Ami az éves számot illeti a konszenzus 1,2 százalékos visszaesést várt, ennél a tényadat jobb lett. Mivel az év közepétől már a tavalyi bázishoz mért index is elkezdhet emelkedni, az elemzők a harmadik negyedévre 0,5, a negyedikre 1,6 százalékos növekedést jósolnak. Így összességében a második félévben lehet annyi növekedési potenciál a magyar gazdaságban, hogy az év egészére stagnálás közeli állapotba kerüljön.

Hogyan alakulhatott a felhasználás?

Felhasználás oldalról nézve a lakossági fogyasztásban is látszik némi élénkülés, és a fogyasztói bizalom alakulása további bővülést vetít előre, bár figyelembe kell venni, hogy a bizalmi index nagy kilengésekre képes. Mindemellett a háztartások fogyasztásának visszaesése mérséklődhetett, és kissé csökkent a beruházások visszaesése, azonban a nettó export nem járult hozzá kellő mértékben egy lendületesebb növekedéshez. Az áruimport növekedése január-februárban meghaladta az exportét, ami azonban ahhoz köthető, hogy januárban a kőolajimport ugrott meg, februárban pedig a metrószerelvények beérkezése hathatott pozitívan a beruházásokra.

Fontos lesz majd a második negyedéves GDP-adat is, ugyanis a rendkívül kedvezőtlen időjárás márciusban visszavethette több ágazat teljesítményét (például az építőiparét még mélyebb gödörbe taszítva) a negyedév végén, melynek majd a következő negyedévben várható a korrekciója. Egy másik fontos sarokpontról, a mezőgazdasági teljesítmény alakulásáról pedig szintén a második negyedéves GDP adat hordoz majd több információt.

A második félévtől az exportteljesítmény javulására számítanak az elemzők, ami mögött az áll, hogy az elektronikai cikkek gyártásában látott múlt évi visszaesés (ami lényegében semlegesítette az új autóipari kapacitások hatását) megállt, így az új exportkapacitások hatása "láthatóbban" megjelenik majd az exportszámokban.

Kilátások

Sokkal érdekesebb lesz viszont a jövő év, amikor a választásokhoz közeledve számottevő állami beruházás, valamint felpörgő uniós forráslehívás várható. Ráadásul a háztartások rendelkezésre álló jövedelme is valószínűleg bővülni fog, így az optimista forgatókönyvek 2014-re már érezhető, ám közel sem biztos, hogy tartós konjunktúrával számolnak.

Ennek az optimista forgatókönyvnek a hátterében az áll, hogy az ipar magához tér, ami mögött főként az autógyártás teljesítményében bíznak a szakemberek. A nagy áttörés jelei ugyanakkor egyelőre nem látszanak, sőt az eddigi pozitív PMI indikátorok alakulása a második negyedévre vonatkozóan is csak mérsékelt aktivitást sejtetnek.

Szintén fontos, hogy a tavalyi évben az állami beruházások nagyon alacsony szintre estek vissza, és itt most élénkülésre lehet számítani, mivel a múltbeli tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy az állami beruházások megélénkülnek a választások előtt. (Igaz, a brüsszeli hiányelvárásoknak való megfelelési kényszer fékezheti az állami fejlesztéseket.) Az üzleti szektorban ugyanakkor továbbra sem látszik pozitív elmozdulás. A cégek fokozatosan alkalmazkodnak az alacsony inflációhoz a béreknél, de részben a foglalkoztatottságnál is, miközben a magas munkanélküliség és a hitelek visszafizetése miatt a lakosság megtakarítási hajlandósága is magas marad.