A magyar bankrendszer az elmúlt években bekövetkezett alkalmazkodás következtében önfinanszírozóvá vált, vagyis belső forrásokból lehet növekedni és a lakossági hitelezés helyett a bankok a vállalati hitelezésre koncentrálnak - ez a kettősség fogja meghatározni az előttünk álló időszakot a magyar bankrendszerben - mondta a Napi.hu Makro Fórum 2015 elnevezésű konferenciáján Nagy Márton, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Magyarország a rettentően eladósodott országok közé tartozott az elmúlt időszakban, amely egy válságból érkezett az évtized elejére.

Az eladósodás nem csupán a fiskális nyomás miatt alakult ki, hanem ezt folyamatot erősítette a lakosság eladósodása is. A vállalatai szektor ezzel szemben az egyensúlyi szint felett volt a hitel/GDP mutatót nézve, ez a válság után megváltozott: a pozitív 0-5 százalékos tartományból a negatív 0-5 százalékos tartományba került a ráta. A háztartási szektorban a válság előtt "túllövés" alakult ki, ami a válság után gyorsan visszaesett.

Kapcsolódó

A magyar gazdaság külső finanszírozási igényének csökkenése mögött épp a háztartási szektor hitelalkalmazkodása volt, ezt a folyamatot erősítette a vállaltok alkalmazkodása is - igaz, hosszú távon nem szerencsés, ha cégek megtakarítóként viselkednek. Az MNB ügyvezetője szerint ezek eredőjeként érte le a bankrendszer az önfinanszírozó állapotot, azt, hogy már nem kell betéteket gyűjteni, vagyis a bankszektor idomult az új körülménykehez - innen lehetne növekedni.

730 milliárdos veszteség - ezer milliárdos nyereség

A devizahitelek elszámolása a bankrendszernek nettó 730 milliárd forint - bruttó ezer milliárd forint - veszteséget okoz a bankrendszernek, és további évi száz milliárd forint kiesést okoz a kamatok átárazása. A lakosságnál viszont ezer milliárd forintnyi plusz jövedelem keletkezik, így az elszámolási törvény ezer milliárd forintot ad vissza az ügyfeleknek - ebből lehet növekedés - emelte ki Nagy Márton.

A fair bankrendszerről szóló törvény átláthatóbbá teszi a hitelek, banki termékek árazását - mondta az MNB ügyvezetője. A devizahitelek eltűnnek a bankrendszerből a helyüket a hosszú lejáratú forinthitelek váltják fel, aminek következtében átalakul a forrásoldal is. Miután megszűnik a lakosság nyitott devizapozíciója csökken a háztartások és a magyar gazdaság sérülékenysége is - magyarázta.

A devizahitelek átváltása után a törlesztőrészletek nem nőhetnek, vagyis a forintkamat sem lehet magasabb, mint a devizahitel fair kamata. Az újbóli eladósodás megakadályozására fékek kerülnek a hitelezési rendszerbe, vagyis a jövedelmek mértékhez kötik a hitelezést, így nem alakulhat ki túlzott hitelezés. Ha ez a szabályozás már korábban életbe lép, akkor az devizahiteles probléma megelőzhető lett volna, a válságot egy 30 százalékkal alacsonyabb lakossági hitelállománnyal érte volna el a magyar gazdaság - mondta Nagy.

Az MNB szerint a háztartások hitelezésben visszafogott növekedés várható, a bruttó hitelezés elérheti a 9-15 százalékot, de ez elmarad a korábbiaktól. Nagy szerint a devizahitelesek csak nyerhetnek az átváltáson, hiszen megszabadulnak az árfolyamkockázattól, és bizonyos esetekben még a törlesztőrészlet érzékelhető mértékben csökkenhet is.

Mi várható a gazdaságban?

Nem egyértelmű az összefüggés a háztartási hitelek és a gazdasági növekedés között - vélekedett Nagy Márton. A vállalati szektor hitelállományának növekedése egyértelműen hat a növekedésre: a tapasztalatok szerint a vállalti hitelállomány egy százalékos növekedése 0,2 százalékos GDP-bővülést generál. A vállalati hitelek leépülését, a MNB növekedési hitelprogramja (nhp) törte meg, ami 400 milliárd forinttal növelte a vállalati hitelállományt. A növekedési hitelprogram jelenleg a kkv-hitelelállomány 25 százalékát teszi ki, ha ehhez hozzátesszünk más állami programokat, akkor már 40 százalék a részesedés. Az nhp új hitelfelvételi szándékot teremtett, felmérések szerint ugyanis a program nélkül a cégek 60 százaléka nem vett volna fel hitelt.

A bankrendszer önfinanszírozóvá vált, amely teret nyit a hitelezés növekedése előtt - hangsúlyozta Nagy. A banki portfóliók megtisztulnak a toxikus eszközöktől (deviza, jelzálog, projektfinanszírozás), ebben lesz szerepe a jegybanki eszközkezelőnek.

Kialakult egy alacsony kamatkörnyezet, adósságfék-szabályok, az elszámolás után tisztább lesz a piac, megindul a verseny a lakossági megtakarításokért - vélekedett az MNB ügyvezetője. A bankok hitel/betét állománya 100 százalékra csökkent, vagyis most ott tartunk, ahol a bankrendszer 2003-ban, a devizahitelezés felfutása előtt volt.