A magyar gazdaság helyzete ma rosszabb, mint a kormányváltáskor volt, politika zsákutcába kormányozta az országot - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a cég sajtótájékoztatóján. A GKI szerint a GDP 1, a fogyasztás pedig 3 százalékkal csökkenhet 2012-ben. A magyar gazdaságpolitika immár rendszerszerűen alkalmazza az európai jogelvekkel szembeni intézkedéseket - mindezt konfrontatív, "szabadságharcos" (nemzeti populista) gazdaságpolitikaként jellemezte Vértes András.

A kormány hibás adópolitikája miatt ma már nincs adócsökkentés, csak adóátrendezés - ez a második hiba. Az adóátrendezésnek inkább problémája van, mintsem hozadéka: a kkv-k tartalékai kimerülőben vannak, egyes szektorok túladóztatottá váltak. Az elvileg egyszerű egykulcsos adó nem egykulcsos, túlbonyolítja az adminisztrációt és nem növeli a foglakoztatást - fogalmazott Vértes.

A gazdaságpolitika harmadik hibája, hogy szembe megy a világban tapasztalt trendeknek. Olyan döntések születnek, amelyek a pénzügyi stabilitást rontják, ennek rovására próbálják az államadósságot csökkenteni, holott ezt a kettőt össze kellene hangolni - húzta alá az elnök. A kormány 700-1000 milliárd forint közötti veszteséget okoz a pénzügyi rendszerben, a bankadóval, a végtörlesztéssel és a magánpénztári államosítással.

Negyedik hiba, a törvénytelen devizahitel-végtörlesztés: a GKI szerint borítékolható, hogy az emiatt induló pereket a magyar kormány elveszti, így végül majd az adófizetőknek kell kártérítést fizetniük a bankoknak.

Rosszabb bőrben a gazdaság

A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb - a külső egyensúly javulásán kívül - ott is csak látszatról van szó.

A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul (a tavalyi 1,2 százalékról 1,5 százalékra).

  • A munkaerőpiacon érdemi javulás nincs.
  • Az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál. (A strukturális, egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2 százalékról 5 százalékra emelkedik.)
  • Az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék mérséklése miatt csökken.
  • A gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott.
  • A korábban felhalmozott makro-tartalékok egy részét a kormány elhasználta, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak.
  • Pénzpiaci megítélésünk 2011 nyarán újra romlani kezdett, majd 290 forinton is túlra gyengítő hatást keltett a devizahitelesek egyösszegű kedvezményes végtörlesztésének ötlete.
  • Az éves euróárfolyam 275 forint körül, de a következő hónapokban 280-290 forint körül alakul.
  • Az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet, amely az év végére 6,5 százalék lehet.


A GKI-Erste konjunktúraindex immár fél éve, a Széll Kálmán Terv bejelentése óta romlik - hívta fel a figyelmet Vértes. Csökken foglalkoztatási hajlandóság, az áremelési szándék mindenhol visszafogott. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke szeptemberre megközelítette a 2006 őszi, már igen alacsony szintet. A lakosság saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetét is lényegesen rosszabbnak tartja a korábbinál.

A kormány gazdaságpolitikáját a hatalmi, ideológiai és PR-szempontok uralják, a szakmai és társadalmi egyeztetés szinte teljesen hiányzik. E konfrontatív, "szabadságharcos" (nemzeti populista) megközelítés a gazdasági problémákat szinte kizárólag külső okokra, mindenekelőtt az euró válságára, Magyarország nemzetközi függésére vezeti vissza. Nem érzékeli, hogy az EU-ban - nagy konfliktusok árán - a válságkezelés kényszere következtében a közös fellépés és a szolidaritás erősödik, hogy egy esetleges újabb pénzügyi krízis körülményei között Magyarország ismét a nemzetközi szervezetek segítségére szorulhat - fogalmazott a GKI elnöke.

Hozzátette: a gazdaságpolitika zsákutcába került. A kormánypártok kétharmados többsége a várt stabilizáló hatás helyett társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanságot vitt a gazdasági döntéshozatalba. A GKI megítélése szerint a kormánynak újra kellene gondolnia az adócsökkentőnek nevezett, valójában adóátrendező politikáját.

A kormány kössön készenléti megállapodást az IMF-fel

A GKI azzal számol, hogy az idén az államháztartás egyenlege plusz egy százalék lesz - ez öt százalékos strukturális hiányt takar és nyolc százalékos valódi hiányt - ám ezeket a folyamatokat azonban elfedik magánpénztári pénzek. Magyarország az egyetlen az unióban, ahol romlik a strukturális hiány. A Széll Kálmán terv nagyon lassan indul el, erőből pedig a reformokat nem sikerül elindítani, ezért 2012-ben jóval kisebb megtakarítás várható az eredetileg tervezett 460 milliárd forinttal szemben.

2012-ben nagyságrendileg 700 milliárd forinttal javulhat a hiány, ebből 530 milliárdot magánpénztári hiány pótlására kell folytatni. Így már nem lehetséges kormány által tervezett 2,5 százalékos hiánycél elérése. Egy biztos: a hiány három százalék alatt marad - a GKI ezért 2,9 százalékos GDP-arányos deficitet vár. Ez összejöhet a csökkenő GDP mellett is. Drákói szigorra lesz szükség és nem kizárható, hogy évközi lépésekre is sor kerül ennek érdekében - vélekedett Akar László, a GKI vezérigazgatója.

A reálbérek 1,5 százalékkal csökkenek az adóintézkedések miatt - így a fogyasztás három százalékkal visszaesik. Tovább mérsékli fogyasztást a végtörlesztési törvény, a GKI arra számít, hogy az érintett háztartások - és a hozzájuk kapcsolódó kisvállalkozások - minden likvid tőkéjüket a végtörlesztésre mozgósítják. A foglalkoztatás legjobb esetben is csak stagnál.

A GKI szerint a devizaadósok 25-30 százaléka élhet a végtörlesztéssel, mintegy 3-4 milliárd svájci frank értékben. A gazdaságkutató számításai szerint ez mintegy 250-300 milliárdos veszteséget okoz bankszektornak, romlik a bankok hitelállománya, várhatóan emiatt nő az ország kockázati felára. A magyar gazdaságpolitikában felelőtlen döntések születnek társadalmi egyeztetés nélkül. A korábbi hibákat forradalmi kapkodással próbálja javítani.

A GKI becslése szerint már az idén 6,5 százalékra emeli a jegybank az alapkamatot, 2012 első hónapjaiban már hét százalék lesz az alapkamat. A GKI szerint a kormánynak a pénzpiaci stabilizáció érdekében érdemes lenne az IMF-fel készenléti hitelmegállapodást kötnie - mondta Vértes András.